Amerikai és iráni tisztviselők szerdán Dohában alacsonyabb szintű, közvetett technikai tárgyalásokat folytatnak katari és pakisztáni közvetítők segítségével. A diplomáciai egyeztetések hátterében továbbra is ott húzódik a háborús eszkaláció veszélye, miközben Donald Trump amerikai elnök a hírek szerint ismét mérlegelte a „totális háború” lehetőségét Iránnal szemben.
A CNN-nek nyilatkozó diplomáciai forrás szerint Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Jared Kushner, Donald Trump veje kedden Dohában találkozott Katar miniszterelnökével. Ők személyesen nem vesznek részt a szerdai tárgyalásokon, de a találkozó célja az volt, hogy előkészítsék a közvetett egyeztetések terepét.
Irán kedden jelezte, hogy nem kíván találkozni azokkal a magas rangú amerikai képviselőkkel, akik a harcok kirobbanása után érkeztek a térségbe. Ez tovább rontja annak esélyét, hogy a két ország gyorsan elmozduljon egy tartós békemegállapodás felé.
Az iráni álláspont szerint a feleknek először a két héttel korábban aláírt tűzszüneti megállapodás feltételeit kell tisztázniuk. Teherán csak ezután lenne hajlandó érzékenyebb kérdésekről tárgyalni, köztük az iráni nukleáris program esetleges korlátozásairól.
A két fél között továbbra is jelentős a távolság az eredeti keret legfontosabb pontjait illetően. A megállapodás szerint Irán pénzügyi ösztönzőkért cserébe megszüntetné az Ormuz-szoros blokádját, és 60 napos tárgyalási időszak kezdődne egy tartós békemegállapodás elérésére.
„A következő napokra semmilyen szinten nem terveztek találkozót az amerikai féllel” – nyilatkozta Esmaeil Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője.
A patthelyzetből való kilépés lehetőségeit keresve Donald Trump a The Wall Street Journal szerint ismét fontolóra vette a teljes háborúhoz való visszatérést. A lap amerikai forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az elnök Pete Hegseth védelmi miniszterrel és Dan Caine tábornokkal, a vezérkar főnökével is tárgyalt újabb támadások lehetőségéről.
A beszámoló szerint Trump, aki nyilvánosan is újabb csapásokkal fenyegette Iránt, egyelőre mégis több időt adna a diplomáciának.
A Hormuzi-szoros továbbra is a válság egyik legérzékenyebb pontja. A tengeri forgalom részben újraindult a stratégiai jelentőségű hajózási útvonalon, amely a háború kitörése előtt, február 28-án a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-forgalmának mintegy ötödét bonyolította le.
Az iráni vezetés szerint joga van a forgalom irányítására az Egyesült Államok szövetségesének számító Omán mellett, amely a hajóút másik oldalán fekszik. Teherán azt is jelezte, hogy a 60 napos időszak lejártakor, augusztus közepén átkelési díjakat vetne ki.
„A Hormuzi-szoros feletti szuverenitás Iráné és Ománé, és a szoroson átmenő forgalom az Irán által megállapított megállapodások hatálya alá tartozik” – nyilatkozta az állami televízióban Irán főtárgyalója, Mohammed Bagher Ghalibaf.
JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke ezt elutasította. A The Michael Knowles Show című műsorban arról beszélt, hogy Irán nem tud majd díjat szedni ezen a nemzetközi hajózási útvonalon.
„A helyzet nem fog úgy végződni, hogy az irániak átkelési díjakat szednek be a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóktól” – fogalmazott JD Vance.
Az alelnök a hétfőn rögzített, kedden sugárzott interjúban azt is kijelentette, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó olajmennyiségek visszatértek a háború előtti szintre, sőt egyes napokon meg is haladták azt. Konkrét számokat nem említett.
A bizonytalanság ellenére a kőolajárak a hétvégétől csökkenni kezdtek. Ez azután történt, hogy az Egyesült Államok iráni katonai létesítményeket bombázott válaszul a kereskedelmi hajók elleni dróntámadásokra, Irán pedig amerikai katonai célpontokat támadott Kuvaitban és Bahreinben.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete kedden arra figyelmeztetett, hogy a sebezhető gazdaságok az energiapiacok megnyugvása után is ki lehetnek téve az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedésének.
A háború a globális infláció emelkedéséhez vezetett, és politikai nyomás alá helyezte Donald Trumpot a novemberi félidős választások előtt, amelyek az amerikai Kongresszus feletti ellenőrzésről is dönthetnek. Trump és Scott Bessent pénzügyminiszter is arra szólította fel a benzinkút-üzemeltetőket, hogy csökkentsék az árakat.
Az Egyesült Államok és Irán közötti ideiglenes megállapodás az Izrael és az Irán által támogatott libanoni Hezbollah közötti konfliktus lezárását is előírja. A libanoni parlament befolyásos elnöke, Nabih Berri, aki a Hezbollah szövetségese, kétségbe vonta az Egyesült Államok által tárgyalt, Libanon és Izrael közötti külön keretmegállapodást. Elemzők szerint a konstrukció megerősítheti a patthelyzetet, mivel Izrael dél-libanoni kivonulását a Hezbollah leszereléséhez köti.
