Európa utolsó békés évét éli – erre figyelmeztet Andreï Kozovoï orosz szakértő, aki új könyvében egy család történetén keresztül rajzolja meg Oroszország százéves lelki- és hatalmi arcát.
A Les Exilés (Grasset) című kötet nemcsak személyes családtörténet, hanem politikai és történelmi összegzés is Oroszország múltjáról és jelenéről. A szerző, a Lille-i Egyetem professzora élesen fogalmaz az ukrajnai háborúról és Vlagyimir Putyin személyiségéről.
A francia L’Express cikke felidézi: Kozovoï anyai nagymamája, Olga Ivinskaïa volt Borisz Pasternak múzsája, a Doktor Zsivágó Larájának ihletője. Ez a kapcsolat két gulágra hurcolással járt.
A szerző szülei is rendkívüli körülmények között találtak egymásra: édesanyja és nagyanyja a gulágon volt, édesapja, Vadim, „szovjetellenes propaganda” miatt raboskodott. A börtönből titokban leveleztek, könyveket és francia verseket fordítottak egymásnak. Szabadulásuk után összeházasodtak, majd az 1980-as években sikerült elhagyniuk a Szovjetuniót, és Franciaországban telepedtek le.
Az 1990-es évek demokratikus reményeit Kozovoï apja hamar elveszítette. Borisz Jelcin 1993-as intézkedései és a csecsen háború mély kiábrándultsággal töltötte el.
„Ez az egészségtelen állandóság undorító: minden megismétlődik!” – idézi fel a szerző apja véleményét, amely szerinte ma is tökéletesen leírja Oroszország állapotát.
Kozovoï szerint Vlagyimir Putyin szerény, szegénységgel terhelt gyermekkora komoly komplexusokat alakított ki benne. „Biztosan van benne kisebbségi komplexus. Szülei gyárban dolgoztak, és szörnyű anyagi körülmények között éltek, egy nyomorúságos közösségi lakásban” – írja a történész.
Úgy véli, a Kreml vezetőjének túlzott történelem- és irodalmi idézési vágya a bizonyítási kényszer része: Putyin ezzel próbálja elfedni eredetét és kulturális hiányosságait, és intellektuális legitimációt teremteni saját rendszerének.
Kozovoï rendkívül borúlátó Ukrajnával kapcsolatban. A professzor szerint Európa történelmi jelentőségű választás előtt áll: vagy katonákat küld Ukrajnába, vagy felkészül arra, hogy Oroszország más volt szovjet államokra is kiterjesztheti agresszióját.
„Amíg Putyin él, Oroszország nem fog visszavonulni” – állítja.
A szakértő hangsúlyozza: bár az oroszok nagy része passzívnak tűnik, vidéken és kisebb városokban egyre több a tiltakozás az infláció, az adók és a digitális jogok korlátozása miatt. Ez azonban szerinte messze nem elég egy társadalmi fordulathoz.
A nagy változást úgy véli, nem utcai mozgalom, hanem egy Putyin halála utáni „palotaforradalom” hozza majd el.
Miközben egyes nyugati gondolkodók az orosz irodalom egy részét az imperializmus táplálásával vádolják, Kozovoï sokkal árnyaltabb megközelítést tart fontosnak.
Óv attól, hogy Oroszország jövőjét kulturális önfelszámolással próbálják építeni: „Nem építhetünk új Oroszországot oroszok nélkül és anélkül, hogy felhasználnánk az orosz kultúra legjobbjait, amelyeket a világnak kínál” – hangsúlyozza.
