KezdőlapHírekÉvtizedekig egy szekrényben rejtőzött Szent László király csontja - a DNS-vizsgálat meglepő...

Évtizedekig egy szekrényben rejtőzött Szent László király csontja – a DNS-vizsgálat meglepő eredményt hozott

-

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

Állítsd be, hogy a Twice.hu cikkeit mindig az elsők között lásd a Google-ben

Évtizedeken át egy mezőkövesdi plébánia szekrényében őriztek egy csontdarabot, amelyről most kiderülhet, hogy valóban Szent László király földi maradványa. A közel ezerévesnek vélt ereklyén latin felirat utal az uralkodóra, a modern genetikai vizsgálatok pedig figyelemre méltó egyezést mutattak a győri székesegyházban őrzött koponyaereklyével.

Hirdetés

Egy látszólag jelentéktelen csontdarab került a történészek és archeogenetikusok figyelmének középpontjába a mezőkövesdi Szent László Plébánián. Az ereklyét egy szekrényben őrizték, és bár a rajta olvasható latin felirat egyértelműen a középkori magyar királyhoz köti, a kutatók eleinte óvatosan fogadták a felfedezést.

A csonton ugyanis a „Crus Scti Ladislai Regis Hungariae” felirat szerepel, amelynek jelentése: Szent Lászlónak, Magyarország királyának lábszárcsontja.

Mivel a történelem során számos tévesen azonosított vagy hamis ereklye bukkant fel, a szakemberek tudományos módszerekkel igyekeztek tisztázni, hogy a mezőkövesdi lelet valóban az 1095-ben elhunyt uralkodóhoz tartozhatott-e.

Hirdetés

A DNS-vizsgálat hozta meg az áttörést

A vizsgálatok első fontos lépése a radiokarbonos kormeghatározás volt, amely szerint a csont 995 és 1149 közé datálható. Ez az időszak magában foglalja Szent László életét, aki 1077 és 1095 között uralkodott Magyarországon.

A szakértők azt is megállapították, hogy a csont egy magas, erős testalkatú férfitól származott. A lelet kora és a latin felirat együtt elegendő alapot adott ahhoz, hogy részletes genetikai összehasonlítás következzen.



Ehhez a győri székesegyházban őrzött Szent László-herma koponyaereklyéjét használták fel, amelynek eredetét történeti források támasztják alá. A mezőkövesdi csont és a győri ereklye mintáit az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének szakemberei vizsgálták meg. A különleges felfedezésbe az Ősi DNS filmszalagon – Egy elfelejtett Szent László-ereklye nyomában előzetese is betekintést nyújt.

Az eredmények szerint a két csont mitokondriális DNS-profilja megegyezik.

Hirdetés

Borbély Noémi, a kutatóintézet tudományos segédmunkatársa a Válasz Online beszámolója szerint elmagyarázta, hogy ez két lehetőséget vet fel: a mezőkövesdi lábszárcsont és a győri koponyaereklye ugyanattól a személytől származhat, vagy olyan férfiaktól, akik anyai ágon rokonságban álltak egymással.

A genetikai egyezés önmagában tehát nem bizonyítja teljes bizonyossággal, hogy a csont Szent Lászlóé volt, de a történeti adatokkal és a kormeghatározás eredményével együtt jelentősen megerősíti az ereklye hitelességét.

Hogyan került Szent László feltételezett ereklyéje Mezőkövesdre?

A csontdarab története több évszázadra nyúlik vissza. Szent Lászlót halála után Nagyváradon temették el, sírja pedig a középkorban fontos zarándokhellyé vált. A síremlék később megsemmisült, az uralkodónak tulajdonított egyes ereklyék viszont különböző egyházi gyűjteményekben fennmaradtak.

A mezőkövesdi csont útját a kutatók egészen 1758-ig tudják dokumentálni. A gyöngyösi ferences kolostor egyik korabeli leltárkönyve ugyanis már ekkor említést tett Szent László lábszárcsontjáról.

Az ereklyét a gyöngyösi ferencesek őrizték egészen a szerzetesrendek 1950-es feloszlatásáig. Később Varga Sándor plébános vitte magával Mezőkövesdre, amikor 1958-ban a Gyöngyös Alsóvárosi Plébániáról a Szent László Plébániára helyezték át. Feltételezhető, hogy azért döntött így, mert új szolgálati helyének védőszentje éppen a középkori magyar uralkodó volt.

A csontdarab hosszú időre kikerült a figyelem középpontjából, mígnem 2024-ben Novák István plébános megmutatta Dinyési János helytörténésznek. Ezt követően kezdődtek meg azok a vizsgálatok, amelyek végül a mostani eredményhez vezettek.

A kutatás eredményeit november 16-án tudományos konferencián mutatták be. A szakemberek szerint további vizsgálatokra is szükség lehet, többek között az Esztergomban és Dubrovnikban őrzött, Szent Lászlónak tulajdonított csontmaradványok összehasonlítására.

Hirdetés

Iratkozz fel az ingyenes hírlevelünkre

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Csemegézz

    Ez is érdekelhet