Történelmi küldetés indult útnak, mégis sokakat meglepett a részlet: az Artemis II űrhajósai nem fognak leszállni a Hold felszínére. A háttérben azonban tudatosan felépített stratégia áll, amely egy hosszabb távú cél része – írja a Space.
Az NASA több mint öt évtized után küldött ismét űrhajósokat a Hold felé. A négyfős legénység – Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen – április 1-jén indult el, és egy többnapos küldetés során a Hold körüli térséget veszi célba.
A repülés első szakaszában az űrhajó mintegy 25 órán át keringett a Föld körül, mielőtt megkezdte útját a Hold felé. A küldetés teljes időtartama körülbelül tíz nap, és kulcsszerepet játszik a jövőbeli holdraszállások előkészítésében.
A különbség az 1972-es Apollo 17 Moon landing óta eltelt időszakhoz képest látványos: akkor az űrhajósok ténylegesen landoltak a Holdon, az Artemis II azonban nem ezt a célt szolgálja.
Ennek egyik oka technikai. A legénységet szállító Orion spacecraft nem rendelkezik leszállási képességgel, így eleve nem alkalmas arra, hogy a Hold felszínére juttassa az űrhajósokat. A küldetés inkább egy komplex tesztfázis része, amelyben a rendszer minden elemét valós körülmények között vizsgálják.
„Az Artemis II a NASA első küldetése, amelynek során legénységet szállítunk alapvető mélyűr-rakétánkkal, az SLS-szel (Space Launch System) és az Orion űrhajóval, és amelynek során megerősítjük, hogy az űrhajó összes rendszere a tervezett módon működik a legénységgel a fedélzeten, a mélyűr valós környezetében” – írta a NASA.
A program lépésről lépésre halad: a cél nem egy azonnali holdraszállás, hanem egy megbízható, hosszú távon fenntartható rendszer kiépítése. A jelenlegi tervek szerint az első tényleges leszállásra legkorábban 2028-ban kerülhet sor.
A küldetés másik fontos eleme a visszatérés. Az űrhajó úgynevezett szabad visszatérési pályán mozog, ami azt jelenti, hogy a Hold megkerülése után a Föld gravitációja természetes módon visszahúzza.
„A legénységnek ki kell bírnia a nagy sebességű, magas hőmérsékletű visszatérést a Föld légkörén keresztül, mielőtt a Csendes-óceánba csapódna San Diego partjainál, ahol a NASA és a Védelmi Minisztérium személyzetéből álló mentőcsapat fogadja őket, és visszaviszi őket a partra” – írja az űrügynökség.
„Az Artemis II valami olyan kezdete, ami nagyobb, mint bármelyik misszió. Jelzi visszatérésünket a Holdra, nem csupán látogatás céljából, hanem azért, hogy végül a holdbázisunkon maradhassunk, és megalapozza a következő óriási ugrásokat” – fogalmazott Jared Isaacman, a NASA igazgatója.
