Miközben az Európai Unió megkezdte annak a 90 milliárd eurós hitelcsomagnak a folyósítását, amelyet Ukrajna támogatására terveztek a 2026–2027-es időszakban, Kijev már újabb jelentős pénzügyi igénnyel állt elő. Az ukrán vezetés szerint további több tízmilliárd euróra van szükség ahhoz, hogy az ország katonai kiadásait és az állami működés alapvető feladatait is fenn tudja tartani – írja a Le Monde.
A kérés komoly vitát indított el Brüsszelben, ahol az uniós vezetők egyre nehezebb helyzetben próbálnak egyensúlyt találni a háború támogatása, a tagállamok pénzügyi lehetőségei és a választók növekvő aggodalmai között. A háttérben ismét előkerült az európai bankokban befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának kérdése is.
A szeptember 29-én az Európai Bizottság brüsszeli központjában tartott találkozón Ukrajna legfontosabb nemzetközi partnerei vettek részt. Az Európai Unió és a G7 országainak képviselői mellett norvég és dél-koreai küldöttek, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tisztviselői is jelen voltak. A megbeszélések célja az volt, hogy felmérjék Kijev aktuális szükségleteit, és áttekintsék a további támogatás lehetőségeit.
Ukrajna szerint további 69 milliárd euróra van szükség
A kiegészítő támogatás szükségességét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már augusztusban jelezte, amikor arra figyelmeztetett, hogy a 2026-os költségvetésben mintegy 27 milliárd dolláros hiány keletkezhet, amelyre nincs biztos fedezet.
Szerhij Marchenko ukrán pénzügyminiszter Brüsszelben arról beszélt, hogy bár rövid távon sikerült bizonyos pénzügyi megoldásokat találni, a következő időszakban továbbra is jelentős forrásokra lesz szükség.
Ukrajna számításai szerint összesen 69 milliárd euró hiányzik: ebből 40 milliárd eurót katonai kiadásokra fordítanának, további 29 milliárd euró pedig az állami szolgáltatások fenntartását szolgálná.
Ez az összeg meghaladja azt a 90 milliárd eurós uniós hitelkeretet is, amelyet az Európai Unió tagállamai a 2026–2027-es időszak támogatására terveztek biztosítani. A csomagot eredetileg úgy alakították ki, hogy a katonai és a polgári célú kiadásokat egyaránt fedezze.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a háború miatt Ukrajna bevételei jelentős nyomás alá kerültek. Az orosz támadások az adóbeszedést is megnehezítették, miközben a Fekete-tengeri exportkorlátozások komoly hatással voltak a mezőgazdasági bevételekre.
Növekvő feszültség az európai fővárosokban
Az Európai Unió és tagállamai 2022 februárja óta összesen mintegy 225 milliárd euró értékű támogatást ajánlottak fel Ukrajnának – mondta Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa.
Az újabb támogatási igény mégis egyre nagyobb feszültséget vált ki több európai fővárosban. Egy névtelenséget kérő európai diplomata a kialakult helyzetet így jellemezte: „Néha olyan érzésünk van, mintha a sivatagot öntöznénk.”
Az uniós országok közben a következő hosszú távú költségvetésről is tárgyalnak. A 2028 és 2034 közötti időszakra egy 100 milliárd eurós ukrajnai támogatási keret is szerepel a tervek között, miközben több tagállam a közösségi kiadások csökkentését sürgeti.
A politikai helyzetet tovább bonyolítják a közelgő választások is. Több nagy európai országban 2027-ig fontos voksolásokra kerül sor, amelyek hatással lehetnek a kormányok Ukrajnával kapcsolatos politikájára.
Franciaországban például Marine Le Pen pártja korábban jelezte, hogy választási győzelem esetén megszüntetné a Kijevnek nyújtott pénzügyi támogatást.
Az Európai Bizottság eközben az ukrán állam működésének támogatását bizonyos reformokhoz, köztük korrupcióellenes intézkedésekhez köti. Az uniós tisztviselők azt várják, hogy az ukrán parlament fogadja el az ehhez szükséges jogszabályokat.
Újra előtérbe került a befagyasztott orosz vagyon kérdése
A finanszírozási lehetőségek keresése közben ismét napirendre került az Európában befagyasztott orosz állami vagyon felhasználása. A becslések szerint mintegy 210 milliárd euró értékű orosz eszköz található európai pénzügyi intézményekben, amelyből körülbelül 180 milliárd eurót a belgiumi Euroclear elszámolóház kezel.
Egyes európai országok azt támogatják, hogy ezeket az összegeket valamilyen formában Ukrajna támogatására használják fel. Belgium viszont óvatosabb álláspontot képvisel, mivel jogi következményektől és a pénzügyi rendszer stabilitásának veszélyeztetésétől tart.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy másik lehetőséget is felvetett: a korábban Európa újrafegyverzésére létrehozott hitelkeretből fennmaradó mintegy 20 milliárd euró felhasználását sürgős katonai beszerzésekre.
Ez az összeg drónok és légvédelmi rendszerek vásárlását segíthetné, ugyanakkor ehhez a tagállamoknak garanciát kellene vállalniuk a visszafizetésre.
Az európai döntéshozók előtt álló kérdés így továbbra is az, hogyan lehet hosszabb távon biztosítani Ukrajna finanszírozását úgy, hogy közben az uniós országok saját költségvetési és politikai korlátaikat is figyelembe veszik.
A következő fontos egyeztetésekre október 9-én, az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán, valamint október közepén az európai vezetők csúcstalálkozóján kerül sor.
