„Elfogadhatatlan” mulasztásról tett bejelentést hétfőn a queenslandi kormány, miután 2023 augusztusában több száz halálos vírusminta tűnt el egy ausztrál laboratóriumból. A hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben, de azóta sem derült ki, hogy a kórokozókat tartalmazó fiolákat ellopták vagy megsemmisítették.
Az egészségügyi tisztviselők a „biológiai biztonság protokolljainak súlyos, történelmi jelentőségű megsértése” miatt arra utasította a Queensland Healthet – Ausztrália közegészségügyi hivatalát, hogy azonnal intézkedjen a tények felderítésében – olvasható a közleményben. Az is kiderült, pontosan 323 vírusminta tűnt el nyomtalanul, többek között a Hendra-vírus, a Lizavírus és a Hantavírus, amelyek súlyos megbetegedéseket és akár halált is okozhatnak – írja a Fox News.
A laboratórium, ahol ezeket a fiolákat tárolták, „diagnosztikai szolgáltatásokat, felügyeletet és kutatást végez az orvosi szempontból fontos vírusok, valamint a szúnyogok és kullancsok által terjesztett kórokozók tekintetében” – áll a közleményben. Arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy pontosan mi történhetett az eltűnt mintákkal, mint ahogyan azt sem lehet előrelátni, hogy ezek „a közösséget veszélyeztetnék” – olvasható a médiaanyagban.
A Hendra egy zoonózisos (állatról emberre terjedő) vírus, amelyet eddig csak Ausztráliában találtak. A Hanta egy olyan víruscsalád, amely súlyos betegséghez és halálhoz vezethet, míg a Lizavírus veszettséget okozhat. Jó hír viszont, hogy az utóbbi években egyetlen rájuk visszavezethető fertőzést sem jelentettek.
„A biológiai biztonsági protokollok ilyen súlyos megsértése és a fertőző vírusminták potenciális eltűnése miatt a Queensland Healthnek ki kell vizsgálnia, hogy mi történt, és hogyan lehet megakadályozni, hogy ez még egyszer megismétlődjön” – nyilatkozta Timothy Nicholls, miniszter a közlemény szerint. Hozzátette: „A jogszabályok betartása és a személyzet magatartása is a vizsgálat tárgyát fogja képezni”.
Dr. Sam Scarpino, a bostoni Northeastern University AI és élettudományok igazgatója megerősítette, az ausztráliai helyzet valóban „kritikus biológiai biztonsági hiányosságot” jelent. Azt is elmagyarázta, bár életveszélyes vírusokról van szó, „e kórokozók bármelyike csak korlátozottan képes emberről emberre terjedni, a járvány kockázata tehát nagyon alacsony”. Ettől eltekintve, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy „az eltűnt kórokozók mindegyike magas kockázatú, és veszélyt jelenthet a lakosságra” – nyilatkozta a szakértő a Fox News Digitalnak.
Scarpino hozzátette, a 323 minta közül 3 kórokozónak van a legmagasabb halálozási aránya az emberre nézve, a jó hír viszont az, hogy terjednek könnyen emberről emberre. „Egyes Hantavírusok esetében a halálozási arány akár 15%-os is lehet, vagyis több mint 100-szor halálosabb, mint a COVID-19, míg mások a COVID-19-hez hasonlóak” – fejtette ki. Ezzel szemben, az állatok körében a vírusok sokkal aktívabban terjednek.
A Lizavírusok családjába tartozik például a veszettséget okozó vírus, ami szinte minden esetben halálos az emberre nézve, ha nem kap időben kezelést. „A Hendra-vírus azonban – a Hantavírus és a Lizavírus egyes tagjaival együtt – nagyon súlyos kórképeket okozhat emberekben és állatokban egyaránt” – magyarázta Scarpino.
„Fontos megjegyezni, hogy a vírusminták egy alacsony hőmérsékletű fagyasztón kívül nagyon gyorsan lebomlanának és nem válnának fertőzőképessé” – állítja dr. John Gerrard, közegészségügyi főorvos. Azt is megerősítette, hogy nincs ok aggodalomra. „Nagyon valószínűtlen, hogy a mintákat az általános hulladékba dobták volna, mivel ez teljesen kívül esne a rutinszerű laboratóriumi gyakorlaton” – nyilatkozta a közleményben.
Ettől függetlenül a szakemberek egyetértenek abban, hogy a hatóságoknak minél előbb választ kell találniuk a kérdésre, hogy mi történhetett ezekkel a mintákkal.
„Miközben tapsolok az ausztrál kormánynak, amiért komolyan veszi a dolgot, elfogadhatatlan, hogy több mint egy évbe telt, mire nyilvánosságra hozták a jogsértés hírét” – jegyezte meg Scarpino. Az esetből egy fontos tanulság vonható le a szakember szerint: „Egyértelmű, hogy a kórokozók biológiai biztonságával kapcsolatban sokkal több beruházásra és átláthatóságra van szükség”.
