Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első dél-kaukázusi látogatása a háború kezdete óta új diplomáciai irányt jelölt ki: Bakuban egyértelművé tette, hogy kész akár személyesen is tárgyalni Vlagyimir Putyinnal – ha erre valódi politikai akarat mutatkozik.
Az ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij az azerbajdzsáni vezető, Ilham Aliyev mellett beszélt arról, hogy Kijev nyitott egy újabb tárgyalási formátumra. „Ukrajna számára létfontosságú, hogy Oroszország megtalálja az erőt ahhoz, hogy véget vessen ennek az igazságtalan háborúnak” – fogalmazott, utalva arra, hogy az amerikai vezetéssel zajló egyeztetések az utóbbi hetekben megrekedtek.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Baku akár közvetítő szerepet is vállalhatna a folyamatban. „Tájékoztattam az azerbajdzsáni elnököt, hogy készek vagyunk háromoldalú tárgyalásokra” – mondta, hozzátéve, hogy hasonló egyeztetésekre már sor került Törökországban és Svájcban is. „Minden bizonnyal készek vagyunk a jövőbeli azerbajdzsáni tárgyalásokra, feltéve, hogy Oroszország is készen áll a diplomáciára.”
Moszkva ugyanakkor következetesen elutasítja, hogy a csúcstalálkozók helyszíne Oroszországon kívül legyen, miközben a katonai műveletek és a maximalista követelések sem enyhültek. Kijev ezzel szemben jelezte: Zelenszkij bárhol hajlandó találkozni Vlagyimir Putyin-nal, kivéve Oroszországot és Fehéroroszországot.
Aliyev a találkozón megerősítette, hogy Azerbajdzsán továbbra is támogatja Ukrajna területi integritását. „Ukrajna és Azerbajdzsán támogatta és továbbra is támogatni fogja” – mondta, kiemelve a két ország közötti egyre szorosabb együttműködést.
A megbeszélések egyik központi eleme az energetikai partnerség volt. Az azeri állami olajvállalat, a SOCAR jelenléte Ukrajnában már most is jelentős, és Aliyev szerint „nagyon jó kilátások vannak” a közös projektek és befektetések bővítésére. A kereskedelmi kapcsolatok erősítése szintén napirendre került.
A biztonsági együttműködés azonban kiemelt hangsúlyt kapott. Zelenszkij arról beszélt, hogy „nagyon jelentős lépést tett” a két ország a védelmi-ipari együttműködésben, bár a részleteket nem hozta nyilvánosságra. „Úgy gondolom, hogy ez nem a fegyverekről szól. Ma a nemzetek stabilitásáról és az egész világ embereinek lelki nyugalmáról van szó” – fogalmazott.
Az ukrán elnök először erősítette meg, hogy katonai szakértőket küldtek Azerbajdzsánba, akik a drónellenes védekezésben szerzett tapasztalataikat osztják meg. „Ukrajna mindig elkötelezett az olyan együttműködés mellett, amely mind partnereinket, mind minket megerősít” – mondta.
A látogatás egy szélesebb stratégiai irány része: Kijev az elmúlt időszakban a Közel-Kelet, az Öböl-menti államok és az Európai Unió mellett egyre inkább a Kaukázus felé is nyit. Ez a térség hagyományosan Oroszország befolyási övezetének számított, a mostani diplomáciai lépések azonban új erőviszonyokat jeleznek.
A tárgyalásoknak otthont adó Gabala városa – Azerbajdzsán északi részén, nem messze az orosz határtól – történelmi és geopolitikai szempontból is jelentős. Az egykori Selyemút egyik fontos csomópontjaként ma is stratégiai szerepet tölt be, különösen az energetikai tranzitban.
A két elnök az elmúlt négy évben már hetedik alkalommal találkozott, ami jelzi a kapcsolatok intenzitását. A mostani egyeztetés azonban túlmutat a korábbiakon: a biztonsági együttműködés és a regionális diplomácia új dimenziót kapott.
A háttérben továbbra is feszültségek húzódnak. Aliyev korábban arról beszélt, hogy orosz támadások során Azerbajdzsán energetikai infrastruktúráját és kijevi nagykövetségét is érte találat. „Tehát szándékos támadás volt az azerbajdzsáni diplomáciai képviselet ellen” – mondta.
