Egyetlen fénykép és egy rövid utasítás elég volt ahhoz, hogy a GPT-6 Astra megfejtse azt az 1809-ben készült katonai levelet, amelynek rejtjelkulcsa elveszett. Az 1300 karakterből álló üzenet francia és szövetséges csapatok elhelyezkedéséről tartalmazott adatokat, a teljes folyamat pedig körülbelül hat órán át tartott – Live Science.
A rejtjelezett levelet I. Napóleon utasítására mostohafia, Eugène de Beauharnais írta Auguste de Marmont marsallnak. A hadvezér az Adriai-tenger térségében, a mai Horvátországhoz tartozó területen készült az osztrák csapatok támadására.
A futár által szállított iratnak ellenséges területeken is át kellett haladnia. A kód azt szolgálta, hogy elfogás esetén a levélből ne lehessen azonnal megismerni a francia hadsereg helyzetét és terveit.
Számokból, betűkből és kitalált jelekből állt a rejtjel
A 24 soros dokumentumban számok, latin betűk és külön erre a célra létrehozott jelek szerepeltek. A homofonikus rejtjelezésben ugyanazt a betűt több különböző szimbólum is helyettesítheti, ezért az egyszerű gyakorisági elemzés önmagában nem feltétlenül vezet eredményre.
A levél összesen mintegy 1300 karaktert és 55 különböző jelet tartalmazott. A hozzá tartozó teljes kulcs elveszett, így a dokumentum több mint két évszázadon át megfejtetlen maradt.
Carter Church, a SentinelOne kiberbiztonsági vállalat mérnöke egy 1969-es katonai folyóiratban közölt képet adott át a GPT-6 Astra modellnek. Az AI először felismerte és átírta a fényképen szereplő karaktereket, majd a történeti források között kapcsolatot talált Daniel Tant kutató részleges jelkulcsával. Ez a táblázat a szimbólumok körülbelül egyharmadát magyarázta meg.
Nem egyetlen válasszal „találta ki” a megfejtést
A modell a részleges kulcsból kiindulva próbálta azonosítani a fennmaradó jeleket. Ehhez a levél nyelvi mintáit, a korszak katonai szóhasználatát és más történeti dokumentumokat is felhasználta.
A rendszer azt is észlelte, hogy a levelet a korábbi kriptográfiai adatbázisokban téves dátummal tartották nyilván. Carter Church szerint a legfontosabb eredmény nem pusztán a kód feltörése volt, hanem az, hogy a modell a kép felismerésétől a forráskutatáson át a megfejtésig végig tudta vinni a teljes munkafolyamatot.
“What makes this impressive isn’t actually the codebreaking.” – fogalmazott a mérnök, aki szerint a hatórás, többféle feladatot összekapcsoló folyamat volt a kísérlet legfigyelemreméltóbb része.
Emberek ellenőrizték, hogy valóban helyes-e a szöveg
A mesterséges intelligencia által készített megfejtést nem fogadták el ellenőrzés nélkül. A kutatók egy már ismert francia nyelvű napóleoni levéllel vetették össze a rekonstruált jelkulcsot. Ez a dokumentum egyfajta „rosette-i kőként” segített megállapítani, hogy az egyes szimbólumokhoz rendelt betűk és szavak következetesen működnek-e.
A végeredményt Satoshi Tomokiyo kriptográfus is ellenőrizte. A Cryptiana szakoldalon ezt követően jelölték megoldottként a korábban megfejtetlen levelet. Az ellenőrzés azért volt kulcsfontosságú, mert egy nyelvileg hihető szöveg önmagában még nem bizonyítja, hogy a kódolás minden eleme helyes.
A levél francia csapatmozgásokat fedett fel
A megfejtett üzenet felsorolta a francia és szövetséges erők európai elhelyezkedését, valamint utasításokat adott Marmont marsallnak. A levél arra biztatta, hogy ne hagyja magát megfélemlíteni a körülötte állomásozó ellenséges erőktől.
A történészek figyelmét az is felkeltette, hogy Napóleon a valóságosnál mintegy 60 ezerrel nagyobbnak állította be saját katonai erejét. Nem tisztázott, hogy ezzel parancsnoka önbizalmát akarta erősíteni, vagy az üzenet esetleges elfogóit próbálta félrevezetni.
A levél az 1809-es osztrák–francia háború idején született. A francia hadsereg később megnyerte a wagrami csatát, és átmenetileg megszilárdította befolyását Közép-Európában.
