Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy Facebookon megosztott bejegyzésben nyugalomra intett a hantavírussal kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy fontos ugyan a tájékozottság, de nincs ok pánikra. Ugyanakkor részletesebb tájékoztatót is megosztott a vírusról és annak terjedéséről.
„Az elmúlt napokban több hír is megjelent a hantavírusról, köztük egy Arad megyei esetről is. Érthető, ha ez aggodalmat kelt, különösen akkor, ha a hírek drámai címmel jelennek meg. Fontos azonban különválasztani a tényeket a félelmektől” – áll a bejegyzésben.
A hantavírusok világszerte előfordulnak, és két főcsoportjuk van: az „óvilági” hantavírusok Európában és Ázsiában, az „újvilági” hantavírusok az amerikai kontinensen fordulnak elő. Az európai típusok elsősorban veseszindrómával járó betegségeket okoznak, míg egyes amerikai típusok súlyos légzőszervi és keringési elégtelenséget idézhetnek elő.
Az egészségügyi miniszter kiemelte, hogy a hantavírusokat általában rágcsálók terjesztik, és a legtöbbjük nem terjed emberről emberre, bár ez alól kivételt jelent az Andok-vírus, amely ritkán, szoros és tartós kontaktus esetén emberről emberre is terjedhet.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez önmagában még nem ok a pánikra, és nem kell egy újabb, COVID-szerű világjárványtól tartani.
„A jelenlegi ismeretek szerint az Andok-vírus nem terjed könnyen alkalmi kontaktus során, nem viselkedik COVID-szerű pandémiás vírusként, és nincs bizonyított jelentős tünetmentes terjedése.”
„Az emberről emberre terjedni képes Andok-vírus is jellemzően csak szoros kontaktus során terjed. Ez alapvetően eltérő járványdinamikát jelent a COVID-19-től.
A jelenlegi tudományos ismeretek alapján rendkívül valószínűtlen, hogy ebből újabb világjárvány vagy „COVID 2.0” alakuljon ki” – érvelt a miniszter.
Azt is elmondta, hogy a hazánkban előforduló hantavírus-fertőzések ritkák: 2015 és 2024 között évente 2–16 esetet regisztráltak, és Magyarország a jelenlegi nemzetközi hantavírus-kitörésben sem érintett: nincs ismert magyar fertőzött, illetve nem ismert olyan magyar ember, aki kontaktusba kerülhetett a járványban érintett bármelyik személlyel.
„Az újvilági Andok-vírus természetes környezetben nincs jelen Magyarországon” – emelte ki Hegedűs Zsolt.
A vírus magas halálozási arányára is kitért, mondván, a 30–50% körüli halálozási arány elsősorban az amerikai kontinensen előforduló, Andok-vírushoz és más újvilági hantavírusokhoz kötődik, míg a Magyarországon előforduló hantavírusok jellemzően enyhébb vagy középsúlyos, vesét érintő betegségeket okoznak.
Ami egy esetleges kötelező védőoltást illeti, szerinte ez a közeljövőben nem várható, egyrészt mivel nem áll rendelkezésre széles körben alkalmazott, nemzetközileg elfogadott hantavírus-elleni vakcina, másrészt mivel nincs olyan járványügyi helyzet, amely tömeges oltási programot indokolna.
A legfontosabb a megelőzés, vagyis a rágcsálók távoltartása és a biztonságos takarítás. „A rágcsálóürüléket nem szabad szárazon söpörni vagy porszívózni, mert ez növelheti a vírussal teli részecskék belégzésének kockázatát. Ilyen esetekben először nedves fertőtlenítést kell alkalmazni” – magyarázza.
Majd egy összegzéssel zárta bejegyzését: „A hantavírus valós, komolyan veendő fertőzés, de jelenleg alacsony lakossági kockázatú járványügyi helyzetről van szó. Magyarországon jelenleg nincs közvetlen hazai járványügyi fenyegetés, és nincs ok pánikra. Kérjük, mindenki megbízható forrásból tájékozódjon, és ne osszon tovább riogató, ellenőrizetlen állításokat.”
