A 2010 tavaszán megválasztott képviselők túlnyomó többsége felsőfokú végzettségű, hivatásos politikus és férfi. A képviselők mintegy fele most került be először a Parlamentbe. A Policy Solutions politikai elemző és tanácsadó intézet a 386 új parlamenti képviselő összetételét, végzettségét, előéletét – azaz Magyarország új politikai elitjét – elemezte.
A Policy Solutions elemzése kiemeli, hogy a 2010 tavaszán felállt Parlament közel fele – 45%-a – új képviselőkből áll, akik azonban jóval iskolázatlanabbak a régi képviselőknél. Kétszerannyi a diploma nélküli politikusok aránya az újak között, mint a régieknél. Pozitívum ugyanakkor, hogy a frissen a Parlamentbe került politikusok körében az átlagnál magasabb a nők aránya: minden nyolcadik új képviselő hölgy. A megújulás legkevésbé a Magyar Szocialista Pártot érintette: a kormánypártok 40%-ával, és a Jobbik és az LMP 90%-ával szemben mindössze képviselőinek egytizede újonc.
Bár a nők aránya magasabb az újonc képviselőknél, összességében a nők képviselete a Magyar Országgyűlésben az arab világgal van egy szinten. Jelenleg mindössze 34 nő ül a Parlamentben, ami még az előző ciklushoz képest is visszaesés – négy évvel ezelőtt 43 nő szerzett mandátumot. Az esélyegyenlőség szempontjait a parlamenti frakciók közül az LMP veszi a leginkább komolyan, bár még ott is – kétharmad-egyharmad arányban – többségben vannak a férfiak. A Fideszben és az MSZP-ben egyaránt 8-8%, a KDNP-ben és a Jobbikban pedig 6-6% a nők aránya.
2010-től három roma képviselő ül a Fidesz színeiben a Parlamentben: Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke, valamint Berényi László és Varga József. A Lehet Más a Politika frakciójában egy roma származású hölgy, Osztolykán Ágnes dolgozik. A szocialisták és a jobbikosok között nincs roma képviselő.
Az elemzés rámutat arra is, hogy a parlamenti képviselők nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedetten iskolázottnak tekinthetőek: tízből kilenc képviselőnek felsőfokú végzettsége van. Kismértékű eltérést láthatunk a baloldal-jobboldal törésvonal mentén: az MSZP és az LMP képviselői ugyanis (egy kivétellel) mind rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, míg a jobboldali pártok soraiban összesen több mint harminc képviselőnek csak alap- vagy középfokú végzettsége van. A Fidesz néppártos jellegét jól mutatja, hogy alapfokú végzettségű, szakközépiskolát, sőt szakmunkásképzőt végzett képviselők is erősítik sorait. Arányaiban a legkevésbé iskolázott frakció a Jobbiké. A 47 fős képviselőcsoport mintegy egynegyedének nincs felsőfokú végzettsége – bár az alacsony iskolázottságnak a Jobbik esetében a képviselők fiatal átlagéletkora az egyik magyarázó ok.
Annak ellenére, hogy 2010-ben a parlamenti képviselők közel fele lecserélődött, az új Országgyűlésben továbbra is kiemelkedően magas a hivatásos politikusok száma – azaz az olyan képviselőké, akik pályafutásuk közel egészét politikai állásokban töltötték. A hivatásos politikusok számától alig vannak lemaradva az oktatásból, tudományos pályáról érkezők – minden negyedik képviselő tanárként is dolgozott 2010 előtt. Érdekesség, hogy míg az MSZP-ben a műszaki pályáról érkezettek vannak jelentősen felülreprezentálva, addig a KDNP-ben a jogászok, az LMP-ben pedig – a párt gyökereit is jól mutatva – a civil szférában tevékenykedők. A Jobbik nagytőkeellenes retorikája ellenére – vagy éppen amiatt – relatíve magas azok száma, akik korábban pénzügyi pályán dolgoztak.
