A „kék hétfő” – nemzetközi nevén Blue Monday – január harmadik hétfőjét jelöli, amely 2026-ban január 19-re esik. Ez a nap az évek során „az év legdepresszívebb napjaként” vált ismertté, és sokak számára egybeesik a januári lehangoltság, kimerültség és motivációhiány érzésével.
De mit is jelent valójában a Blue Monday, és van-e valódi kapcsolata a mentális egészséggel vagy a szezonális affektív zavarral (SAD)? Ahogy az ünnepek lezárulnak, visszatérnek a hétköznapok, a nappalok rövidebbek, az idő hideg és sötét, sok ember tapasztalhat apátiát, szomorúságot vagy belső ürességet. Egyeseknél ez az érzés nem csupán múló melankólia, hanem mélyebb lelki állapot.
Mi az a Blue Monday – és van-e valóságalapja?
Röviden: a Blue Monday nem tudományos fogalom. A mentális egészséget nem egyetlen nap határozza meg, hanem személyes, társadalmi és környezeti tényezők összetett rendszere. Rosszabb hangulat az év bármely szakában előfordulhat.
Ugyanakkor januárban több olyan körülmény is összeadódhat, amely sok ember érzelmi állapotát megterheli:
– a rövidebb nappalok és a fényhiány,
– az ünnepek alatti (esetenként túlzott) kiadások miatti pénzügyi feszültség,
– az újévi fogadalmak gyors kifulladása,
– valamint a karácsony utáni hirtelen visszatérés a mindennapi rutinba.
Ezek együtt valóban nehezebb időszakká tehetik az év elejét.
A Blue Monday eredete
A Blue Monday fogalmát 2005-ben vezették be egy utazási iroda marketingkampányának részeként. Egy vitatott képlet alapján próbálták meghatározni az év „leglehangolóbb” napját, olyan tényezőket figyelembe véve, mint az ünnepek utáni adósságok, a sötét téli napok, a motivációhiány és a be nem teljesült újévi tervek.
Bár a képlet tudományos alapja erősen megkérdőjelezhető, az általa tükrözött érzések – csalódottság, stressz, szezonális szomorúság – sokak számára ismerősek és valósak.
Szezonális affektív zavar: több mint „téli rosszkedv”
A szezonális affektív zavar (SAD) a depresszió egyik formája, amely az év bizonyos időszakaiban, leggyakrabban télen jelentkezik. A tünetek közé tartozhat:
– alacsony energiaszint,
– fokozott alvásigény,
– étvágyváltozás,
– koncentrációs nehézségek,
– reménytelenség, ingerlékenység, szomorúság érzése.
A Nuffield Health szerint a napfény hiánya és a rövidebb nappalok felboríthatják a cirkadián ritmust, csökkenthetik a szerotoninszintet, ami hozzájárulhat ezekhez az állapotokhoz.
Fontos hangsúlyozni: a téli lelassulás nem jelenti azt, hogy „baj van veled”. Az alacsonyabb energiaszint sokszor természetes válasz a fény és a hőmérséklet változására. A természet is visszahúzódik ilyenkor – a fák lehullatják leveleiket, az állatok pihennek –, és az emberi szervezet is gyakran ugyanezt a ritmust követi.
Hogyan csökkenthető a lehangoltság a téli hónapokban?
Bár a Blue Monday inkább szimbolikus, mégis emlékeztet arra, hogy a mentális egészség télen különösen fontos. Néhány gyakorlat, amely segíthet:
Tölts minél több időt természetes fényben
Már egy rövid nappali séta is javíthatja a hangulatot.
Figyelj a D-vitamin-szintre
A téli hónapokban gyakori a hiány, de pótlás előtt érdemes ellenőriztetni a szintet.
Fontold meg a fényterápiát
Egyes SAD-ban érintetteknél a fényterápiás eszközök hatékony támogatást jelenthetnek.
Engedd be a fényt az otthonodba
Napközben húzd el a függönyöket, ülj az ablak közelébe, amikor csak lehet.
Mozogj rendszeresen
A könnyű mozgás – séta, jóga – csökkenti a stresszhormonokat, és növeli a szerotonin és dopamin szintjét.
Maradj kapcsolatban másokkal
A társas kapcsolatok oldják az elszigeteltséget – erre hívja fel a figyelmet a Northwest Vancouver is.
Gyakorold az önelfogadást
Nem kell mindig energikusnak lenned. Az érzelmek elfogadása önmagában gyógyító lehet.
Kérj segítséget, ha szükséges
Ha a szomorúság vagy reménytelenség tartóssá válik, érdemes mentálhigiénés szakemberhez fordulni.
