Az Alkotmánybíróság hétfői döntése éles reakciókat váltott ki. Huth Gergely szerint a Fidesz saját korábbi döntésének következményeivel szembesült, Lattmann Tamás nemzetközi jogász vulgáris hasonlattal kommentálta a történteket, miközben Bóka János Fidesz-frakcióvezető arról írt, hogy a határozat utat nyit az önkény felé.
Az Alkotmánybíróság hétfőn mindhárom, a 17. alkotmánymódosítással szemben benyújtott panaszt elutasította, miután arra jutott, hogy azokat érdemben nem vizsgálhatja. A döntéssel hatályban maradhatnak a Tisza-kormány eddigi egyik legjelentősebb alkotmánymódosításának rendelkezései, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetése, az országgyűlési képviselőkre vonatkozó 12 éves mandátumkorlát, valamint az alkotmánybíróknál bevezetett 70 éves korhatár.
A testület álláspontja szerint az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy egy alkotmánymódosítás tartalmát érdemben felülvizsgálja. Kizárólag azt ellenőrizheti, hogy annak elfogadása és kihirdetése megfelelt-e az előírt eljárási szabályoknak. A bírák többsége szerint az ettől eltérő gyakorlat azzal járna, hogy az Alkotmánybíróság az Országgyűlés mellett „társalkotmányozóvá” válna.
„Az Alkotmánybíróság korábbi töretlen gyakorlata az volt, hogy az alkotmányi rendelkezések megsemmisítésére, felülvizsgálatára nincsen hatásköre. Ha valamely rendelkezést az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata az Alkotmány előírásai közé iktatott, az az Alkotmány részévé vált, fogalmilag sem lehet annak alkotmányellenességét megállapítani. Ellenkező esetben ugyanis az alkotmányvédelemre intézményesített Alkotmánybíróság alkotmányos jogkörét túllépve, az alkotmányozó hatalom jogkörét venné át, és a felülvizsgálat során az Alkotmány rendelkezéseit nem csupán értelmezné, hanem szükségszerűen minősítené” – fogalmaztak a határozatban.
A döntés ugyanakkor nem volt teljesen egységes. Handó Tünde, Horváth Attila és Polt Péter, az Alkotmánybíróság alkotmánymódosítás miatt hamarosan távozó elnöke minden esetben különvéleményt fűzött hozzá.
A különvéleményekben felmerült, hogy a mostani alkotmánymódosítás egyes rendelkezései egyszeri intézkedésnek tekinthetők, így kérdéses lehet, valódi alkotmánymódosításnak minősülnek-e. Handó Tünde az Alkotmánybíróság szerepének és felelősségének kérdését is felvetette:
„A jelen ügyben is felmerül az Alkotmánybíróság felelősségének, a rendeltetésének a kérdése. Egyrészt az, hogy a köztársasági elnök korábbi, az Alaptörvény értelmezésére vonatkozó indítványának a megválaszolását – a határozatképtelenség előidézésével – megakadályozta. Másrészt az, hogy jelen ügyben az Alkotmánybíróság megkerülte az Alaptörvény alapvető szerkezetét, az alkotmányozó hatalom természetét és az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi szerepét illető alkotmányos kérdések megválaszolását. Kiemelendő, hogy az Alaptörvény valamennyi rendelkezésének értelmezése során olyan alkotmányos mércék is irányadók, amelyek a mindenkori törvényhozói (alkotmányozói) hatalom korlátjaként is érvényesülnek” – írta.
A Fidesz korábbi alkotmánymódosítása is meghatározta a döntést
Az Alkotmánybíróság mozgásterének korlátozását még a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többsége emelte be az Alaptörvénybe.
Az Országgyűlés 2013 márciusában fogadta el az Alaptörvény negyedik módosítását 265 igen szavazattal, 11 nem és 33 tartózkodás mellett. Ez rögzítette, hogy az Alkotmánybíróság egy alkotmánymódosítást kizárólag az elfogadására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények alapján vizsgálhat felül, annak tartalmát nem ellenőrizheti.
A módosítás annak idején komoly tiltakozást váltott ki: ellenzéki pártok, civil szervezetek, külföldi politikusok és uniós intézmények is bírálták. Budapesten több ezren tüntettek ellene, aktivisták pedig a szavazást megelőző napokban elfoglalták a Fidesz székházának udvarát. A parlamenti többség végül elfogadta a módosítást.
Erre a helyzetre reagált most Huth Gergely, a Pesti Srácok felelős szerkesztője is, aki hétfő esti Facebook-bejegyzésében kemény szavakkal értékelte a történteket:
„Az Alkotmánybíróság arra hivatkozva hagyta jóvá az önkény bevezetését, hogy a Fidesz-KDNP korábban megtiltotta nekik, hogy érdemi döntéseket hozzanak. Az AB gyáva, a Fidesz meg tökönszúrta magát. Mi meg csak szívunk, 36 évvel a rendszerváltoztatás után”– írta.
Lattmann Tamás vulgáris hasonlattal reagált
Az Alkotmánybíróság döntését Lattmann Tamás nemzetközi jogász sem hagyta szó nélkül. Facebook-bejegyzését azzal vezette fel, hogy „A Tákolmányíróság mai döntéséhez”, majd egy vulgáris hasonlattal értékelte a helyzetet.
„Tessék már egyszer és mindenkorra megjegyezni, hogy a prosti csak addig élvez veled, amíg tudja, hogy meg fogod fizetni, ráadásul jó eséllyel akkor is csak tetteti” – fogalmazott.
Magyar Péter: „Akkor ez is pipa”
Magyar Péter miniszterelnök ugyancsak a közösségi oldalán reagált a határozatra, és arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Fidesz által korábban megválasztott alkotmánybírók utasították el a Fidesz beadványait.
„A pillanat, amikor a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elkaszálták a Fidesz minden beadványát. Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is. Akkor ez is pipa” – írta a miniszterelnök.
Bóka János: „Tégláról téglára épül az önkény”
A Fidesz is értékelte az Alkotmánybíróság döntését. „Tégláról téglára épül az önkény” – fogalmazott Bóka János frakcióvezető Facebook-bejegyzésében. „Ha a köztársasági elnököt személyre szabott jogalkotással el lehet távolítani, akkor ma Magyarországon a Tisza-többség bárkivel bármit megtehet.”
Bóka János azt is közölte, hogy a Fidesz „folytatja az önkénnyel szembeni békés és törvényes ellenállást, és annak minden eszközével élni fog parlamenten belül és kívül.”
A Fidesz korábban Sulyok Tamás távozását is élesen bírálta, megbízatásának megszüntetését „önkényesnek és illegitimnek” nevezte. A párt augusztus 11-én Baka András köztársasági elnökké választását is bojkottálta. A Tisza-többségű Országgyűlés végül 140 igen szavazattal választotta államfővé a korábbi főbírót, a Fidesz frakciója nem vett részt a szavazáson.
