A 2026-ban gyorsan erősödő El Niño a mérések kezdete óta megfigyelt legerősebb eseményeket is felülmúlhatja. A NOAA szerint 69 százalék az esélye annak, hogy október és december között történelmi intenzitást érjen el, miközben a meteorológusok már a 2026–2027-es tél lehetséges forgatókönyveit vizsgálják.
Az egyik legnagyobb bizonytalanságot az jelenti, miként hat majd a rendkívül erős El Niño a sarkvidék felett kialakuló poláris örvényre. Ha az örvény a tél folyamán jelentősen meggyengül, hideg sarkvidéki légtömegek indulhatnak délebbre, ami Európa egyes térségeiben is komoly lehűlést okozhat.
Ez jelenleg csupán egy lehetséges forgatókönyv. Sem egész Európára, sem Romániára nincs még olyan megbízható előrejelzés, amely biztosan rendkívüli hideget jelezne a következő télre.
69 százalék az esélye egy történelmi El Niñónak
A NOAA Klímajóslati Központjának augusztus 13-án közzétett hivatalos ENSO-előrejelzése szerint több mint 90 százalék a valószínűsége annak, hogy az El Niño „nagyon erős” lesz az északi félteke 2026-os őszi és téli időszakában.
A meteorológiai szolgálat 69 százalékos esélyt lát arra, hogy a jelenség október és december közötti erőssége meghaladja az 1950 óta nyilvántartott korábbi El Niño-eseményekét.
A Csendes-óceán egyenlítői térségében az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett a víz hőmérséklete. Az ilyen méretű változások hatással lehetnek a légköri nyomásra, a csapadékeloszlásra és a nagy léptékű légáramlásokra is.
Az El Niño kivételes intenzitása még nem jelenti automatikusan azt, hogy Európára szélsőséges tél vár. Az erősödés növeli bizonyos időjárási mintázatok kialakulásának valószínűségét, az egyes régiók tényleges időjárását viszont több egymással kölcsönhatásban álló légköri jelenség alakítja.
A poláris örvény állapota döntő lehet a tél során
A poláris örvény hideg levegőből és erős szélből álló, hatalmas légköri rendszer, amely a hideg évszakban nagy magasságban alakul ki a sarkvidék felett.
Amikor az örvény erős és stabil marad, a rendkívül hideg levegő jelentős része az Északi-sarkvidék közelében összpontosul. Ha a rendszer meggyengül vagy felbomlik, megváltozhat a légköri áramlás, és sarkvidéki légtömegek juthatnak el az alacsonyabb földrajzi szélességekre.
Ilyen helyzetek Európa, Ázsia és Észak-Amerika egyes részein is hideghullámokat idézhetnek elő. Az érintett térségek és a lehűlés mértéke csak jóval közelebb az eseményhez határozható meg pontosabban.
Az El Niño növelheti a poláris örvény gyengülésének esélyét
Amy Butler, a NOAA Kémiai Tudományok Laboratóriumának kutatója szerint az El Niño megváltoztatja a légkör alsóbb rétegeiben kialakuló nyomási rendszereket és légáramlásokat.
Ezek a változások továbbterjedhetnek a sztratoszférába, ahol hatással lehetnek a poláris örvény erejére és stabilitására. El Niño idején általában nagyobb a valószínűsége annak, hogy az örvény a tél középső vagy későbbi szakaszában meggyengül.
Ezzel párhuzamosan nőhet a hirtelen sztratoszférikus felmelegedés esélye is. Ez a jelenség a légkör magasabb rétegeiben következik be, és rövid idő alatt destabilizálhatja a poláris örvényt.
A sztratoszférában kezdődő változások később a felszín közelében is éreztethetik hatásukat, és akár heteken át módosíthatják az időjárási mintázatokat. Európában egy ilyen folyamat sarkvidéki levegő beáramlásával és egyes régiókat érintő erős hideghullámokkal járhat.
A NOAA poláris örvényről szóló összefoglalója azt is hangsúlyozza, hogy egy hirtelen sztratoszférikus felmelegedést nem minden esetben követ egyértelmű felszíni lehűlés. A légköri hatások helye és erőssége eseményenként jelentősen eltérhet.
Az Indiai-óceáni dipólus is módosíthatja a légáramlást
A trópusi térségben közben az Indiai-óceáni dipólus, vagyis az IOD pozitív fázisának kialakulását is figyelik. Az Ausztrál Meteorológiai Szolgálat augusztusi adatai szerint a jelenség még semleges állapotban van, de a modellek pozitív IOD kialakulását valószínűsítik.
Az El Niño és a pozitív IOD együttes jelenléte módosíthatja a légköri áramlásokat és az északi félteke időjárási mintázatait. A két jelenség 2026–2027-es télre gyakorolt pontos európai hatása jelenleg még nem határozható meg.
Az IOD fejlődésének időzítése és ereje szintén bizonytalan. A következő hónapok mérései mutathatják meg, hogy valóban tartós pozitív fázis alakul-e ki.
Egyelőre nem jósolható rendkívüli hideg Magyarországra
Judah Cohen, az MIT poláris örvénnyel foglalkozó szakértője szerint az El Niño és a sarkvidéki örvény kapcsolata nem olyan erős, hogy annak alapján már nyár végén pontos téli előrejelzést lehessen készíteni.
Ha a poláris örvény a hideg évszakban erős marad, a sarkvidéki levegő nagy része északon maradhat, és számos régióban enyhébb tél alakulhat ki.
Az örvény jelentős gyengülése ezzel szemben növelheti annak valószínűségét, hogy a hideg légtömegek délebbre húzódjanak. Még ebben az esetben sem állapítható meg hónapokkal korábban, hogy pontosan mely országokat érintené a legerősebb lehűlés.
Jelenleg nincs olyan előrejelzés, amely Magyarország vagy egész Európa számára biztosan rendkívül hideg 2026–2027-es telet jelezne.
A múltbeli El Niño-évek nem adnak teljes választ
A mostani El Niño egy olyan globális éghajlati környezetben erősödik, amely melegebb, mint a korábbi nagy események idején. Emiatt a régebbi El Niño-évek nem használhatók változtatás nélkül a következő tél pontos modelljeként.
A kutatók ismerik a jelenséghez általában kapcsolódó légköri mintázatokat, de azt még nem tudják biztosan meghatározni, hogyan reagál majd a légkör, ha az El Niño a jelenlegi éghajlati viszonyok között történelmi intenzitást ér el.
A NOAA szerint a jelenség az év végéig tovább erősödhet. A meteorológusok a következő hónapokban az El Niño mellett a poláris örvény és az Indiai-óceáni dipólus alakulását is figyelemmel kísérik, a 2026–2027-es tél európai hatásai pedig csak a hideg évszak közeledtével válhatnak pontosabban előrejelezhetővé.
