Egy évvel haláluk után nyilvánosságra került Alice és Ellen Kessler búcsúlevele. A világhírű német ikerpár 89 évesen, 2025 novemberében, asszisztált öngyilkosság mellett döntött. Utolsó üzenetükben őszintén beszéltek megromlott egészségi állapotukról, életminőségük elvesztéséről és arról, miért szerettek volna együtt távozni az életből. A levelet egyik legközelebbi barátnőjük őrizte meg.
Alice és Ellen Kessler évtizedeken át elválaszthatatlanok voltak. Együtt énekeltek, táncoltak, léptek fel a világ legnagyobb színpadain, és magánéletüket is szorosan egymáshoz igazították. Az 1960-as és 1970-es években különösen Olaszországban és az Egyesült Államokban váltak népszerűvé, ahol televíziós szerepléseikkel generációk kedvenceivé váltak.
A nővérek 2025 novemberében, 89 évesen, közös döntésük alapján, orvosi és jogi közreműködéssel vetettek véget életüknek. Utolsó hónapjaik egészségügyi nehézségeiről korábban is jelentek meg információk, most viszont először vált szélesebb körben ismertté a barátaiknak írt búcsúlevelük teljes tartalma.
A dokumentumot a német Bild mutatta be 2026. november 17-én. A levelet Bibi Johns, a testvérek 97 éves barátnője őrizte meg, aki több mint hat évtizeden keresztül állt közel hozzájuk. Az üzenetről a brit The Guardian is beszámolt.
„Elérkeztünk a határainkhoz” – ezt írták utolsó levelükben
A Kessler-nővérek levelükben elmondták, hogy több egészségügyi probléma egyszerre nehezítette mindennapjaikat. Mindketten szívpanaszokkal küzdöttek, elveszítették ízlelésüket és szaglásukat, Ellen Kessler pedig agytörzsi stroke-on is átesett.
A barátaikhoz intézett üzenetet bocsánatkéréssel kezdték: „Kedves barátaink, sajnáljuk, hogy ezt az utat választottuk, de egészségügyi problémáink miatt már nem élhetünk minőségi életet.”

A levélben részletesen felsorolták betegségeiket, majd úgy fogalmaztak, hogy elérkeztek teljesítőképességük határához. Saját megítélésük szerint egészségi állapotuk már nem tette lehetővé, hogy a korábban megszokott módon éljenek.
Döntésükben életük végéig meghatározó szerepet játszott az egymáshoz fűződő szoros kapcsolatuk. Mint írták, együtt jöttek a világra, és azt szerették volna, ha életük is egyszerre ér véget.
Levelükben hálájukat fejezték ki azért, hogy Németországban bizonyos feltételekkel lehetőség van az asszisztált öngyilkosságra, amelyről úgy vélték, hogy megkíméli őket a további szenvedéstől.
Utolsó soraikkal a barátaiktól búcsúztak: „Minden jót kívánunk nektek. Találkozunk a kilencedik mennyországban.”
Barátnőjük a rádióból értesült a halálukról
A testvérek előre megtervezték döntésüket, de közeli barátaik előtt sem beszéltek részletesen arról, mire készülnek.
A búcsúleveleket haláluk előtt juttatták el szeretteik postaládájába. A borítékokon kézzel írt utasítás szerepelt arra vonatkozóan, mikor nyithatják fel őket. Minden levél mellé egy személyes ékszert is helyeztek, amelyet emlékül szántak a címzettnek.
A 97 éves Bibi Johns a Bildnek elmondta, hogy a rádióból értesült Alice és Ellen haláláról, még mielőtt elolvasta volna a tőlük kapott üzenetet.
„Sokkoló volt” – idézte fel az énekesnő és színésznő.
A három művész 1959-ben, a La Paloma című film forgatásán ismerkedett meg egymással. Barátságuk 67 éven át tartott, ezért Bibi Johns számára különösen nehéz volt feldolgozni az elvesztésüket.

„Alice és Ellen olyanok voltak nekem, mint a nővéreim. Olyan, mintha egyszerűen csak egy hosszú útra indultak volna. Még mindig várom, hogy felhívjanak” – mondta.
A nővérek egy aranymedált hagytak rá, amely két állatövi jegy fejét ábrázolja. Az ékszernek személyes története volt: Marcel Amont francia énekes ajándékozta 1968-ban akkori párjának, Alice Kesslernek.
Már korábban is beszéltek arról, hogy nem szeretnének egymás nélkül élni
Alice és Ellen Kessler számára az ikertestvéri kötelék nemcsak a pályafutásukban, hanem életük legfontosabb döntéseiben is meghatározó volt.
Egy évvel haláluk előtt az olasz Corriere della Sera című lapnak adott interjúban nyíltan beszéltek arról, hogy az életük végét is együtt képzelik el.
„Nagyon nehezen viselhető az a gondolat, hogy egyikünk előbb távozzon” – vallották be.
A testvérek egész életüket közösen szervezték. Korábban abban is megállapodtak, hogy egyikük sem köt házasságot. Együtt éltek, dolgoztak, és hosszú évtizedeken keresztül olyan szoros egységet alkottak, amely a közönség előtt is személyiségük és művészi megjelenésük meghatározó része lett.
München közelében, Grünwaldban álló otthonukat is ennek megfelelően alakították ki. A villa két, egymást tükröző lakrészből állt, így mindkettőjüknek megmaradt a saját tere, miközben egymás közvetlen közelében élhettek.
A nővérek halálakor orvos és jogász is jelen volt, az eljárást pedig a Deutsche Gesellschaft für Humanes Sterben nevű német szervezet közreműködésével készítették elő.
Németországban az asszisztált öngyilkosság és az aktív eutanázia jogilag különböző eljárás. A német alkotmánybíróság 2020-as döntése elismerte az önrendelkezésen alapuló halálhoz való jogot, míg a más személy által közvetlenül végrehajtott életkioltás továbbra is tiltott. A Kessler-nővérek esetében a beszámolók asszisztált öngyilkosságról szólnak.
