Egyre több figyelmet kap az interneten az a professzor, akit követői már csak „kínai Nostradamusnak” neveznek. A kínai–kanadai akadémikus, Xueqin Jiang szerint ugyanis az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus olyan fordulatot vehet, amely alapjaiban alakíthatja át a globális erőviszonyokat.
A professzor jóslatai a „Predictive History” nevű YouTube-csatornán váltak ismertté, ahol több mint 1,9 millió feliratkozó követi a geopolitikai elemzéseit. Népszerűsége különösen azután nőtt meg, hogy néhány korábbi előrejelzése – saját követői szerint – meglepően pontosnak bizonyult.
Jiang 2024 májusában három fontos előrejelzést fogalmazott meg egy kínai középiskolában tartott előadáson, majd a felvételt feltöltötte a csatornájára.
Ezek közül az egyik az volt, hogy Donald Trump megnyeri a 2024-es amerikai elnökválasztást és visszatér a hatalomba. A professzor ekkor egy másik figyelmeztetést is megfogalmazott:
„Ha ő [Trump] második ciklusban is elnök lesz, nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy az Egyesült Államok háborúba száll Iránnal.”
Miután ez a forgatókönyv részben valóra vált, Jiang harmadik jóslata még nagyobb figyelmet kapott – és sokakban aggodalmat is keltett.
Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus február végén eszkalálódott, amikor az amerikai hadsereg rakétacsapást mért iráni célpontokra.
A válasz sem maradt el: Irán támadásokat indított Izrael és a térség más országai ellen, több alkalommal amerikai katonai bázisokat is célba véve.
Néhány nappal a harcok kezdete után az Egyesült Államok bejelentette, hogy megölték Ali Khamenei ajatollahot, Irán legfelsőbb vezetőjét, majd biztonsági okokból lezárták az ország légterét.
Donald Trump eközben azt állította, hogy az Iránnal folytatott háború „kiteljesedett”, miután telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A helyzet azonban továbbra is feszült, különösen az iráni támadások után a Perzsa-öböl térségében.
Xueqin Jiang szerint az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktust jelentős részben izraeli geopolitikai érdekek alakítják, miközben a térségben folytatódik az Epic Fury hadművelet.
A professzor harmadik jóslata azonban a legmegdöbbentőbb: szerinte a háború végül az Egyesült Államok vereségével zárulhat.
„A harmadik nagy jóslat az, hogy az Egyesült Államok elveszíti ezt a háborút, amely örökre megváltoztatja a globális rendet.”
Jiang hipotetikus hadviselési forgatókönyveket vizsgált, és arra a következtetésre jutott, hogy Irán földrajzi és demográfiai adottságai rendkívül megnehezítenék egy hosszú távú amerikai megszállás sikerét.
Egy másik videójában így fogalmazott: „Ha ez a háború [az USA-Irán] kitörne, Amerika semmilyen módon nem nyerhetné meg.”
Elemzésében a professzor még egy történelmi példát is felhozott. A konfliktust a Kr. e. 415–413 között zajló szicíliai expedícióhoz hasonlította, amikor Athén hadjáratot indított Szicília ellen.
A hadművelet azonban katasztrofális vereséggel végződött, és jelentősen hozzájárult Athén hatalmának meggyengüléséhez.
Jiang szerint a modern geopolitika hasonló tanulságokat hordozhat.
A professzor saját módszerét „pszichotörténelemnek” nevezi. Ez egy olyan elemzési megközelítés, amely a múlt eseményeinek mintázatait vizsgálva próbál következtetni a jövőre.
Korábban azt állította, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda régóta konfliktusra készül az Egyesült Államokkal.
„Gyaníthatjuk, hogy egy második Trump-kormányzati háború Iránnal kiemelt prioritás lesz.
„Alapvetően az Egyesült Államok okot keres, Irán pedig okot akar adni nekik, ezért gondolom, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti háború nagyon valószínű a következő két-négy évben.”
A professzor a közelmúltban ismét megerősítette álláspontját: „A háború előrehaladásának elemzése alapján úgy gondolom, hogy Iránnak sokkal nagyobb esélye van az Egyesült Államokkal szemben.”
Szerinte a konfliktus nem csupán katonai kérdés.
„A valóság az, hogy jelenleg egy mindent felemésztő háború dúl az Egyesült Államok és Irán között, és az irániak már 20 éve erre a konfliktusra készültek.” – fogalmazott.
Jiang úgy véli, Irán hosszú ideje készül a stratégiai összecsapásra, és ennek része az olyan lépések lehetősége is, mint a Hormuzi-szoros lezárása, amely komoly hatással lehet a globális gazdaságra.
