A választási eredmények után vasárnap délelőtt tett közzé hosszabb bejegyzést Kocsis Máté, amelyben nemcsak a vereség okairól, hanem a jobboldal jövőjéről és saját értelmezéséről is részletesen beszélt. Posztjában arra is kitért, hogy egy korábban felvett, de végül le nem adott interjúja miért maradhatott ki a műsorból, bár erre konkrét magyarázatot nem kapott.
Mint írta, „szemmel láthatóan van érdeklődés a véleménye iránt”, ezért saját felületén foglalta össze gondolatait. Hozzátette, mondanivalóját elsősorban a jobboldali közönségnek szánja, mert szerinte „a most épp megvadult tiszások ezt úgysem értenék”.
A kétharmados vereség értelmezésében Kocsis visszafogottságra intett. Szerinte a parlamenti arányok torz képet adnak a valós erőviszonyokról: „A parlamenti patkó arányainak látványa torzít, ahogy korábban is tette. Valójában kb. 3,4 millió szavazat áll szemben kb. 2,5 millióval. Pont olyan arány, mint 4:3-ra elveszíteni egy meccset.”
Úgy véli, a számok önmagukban nem indokolják a túlzó következtetéseket, hiszen korábban a Fidesz ennél nagyobb arányú győzelmet is aratott. A vereséget inkább történelmi kontextusba helyezi: „A leadott szavazatok megoszlása alapján semmi történelmi nincs benne. Semmi. Az idővonaltól az.”
A történelmi jelleg szerinte abból fakad, hogy egy 16 éves politikai korszak zárult le, nem pedig a konkrét számokból. Kiemelte ugyanakkor a rekordmagas részvételt is: „Magyarország 80%-a ment el szavazni. Soha ennyien nem voltak, köszönjük nekik!”
A várható új kormány kapcsán Kocsis Máté kritikusan fogalmazott. Szerinte a Tisza Párt által ígért jóléti intézkedések jelentős része kampányígéret volt: „Egy Tisza-kormány jön, számos olyan jóléti ígérettel, amiket csak a kampány hevében tettek” – mondta.
Úgy látja, a következő időszakban derül majd ki, mennyire tarthatók ezek az ígéretek, mivel „kormányozni azonban nem lehet majd titokban, válaszok nélkül”. Szerinte jelenleg még bizalmi időszak zajlik.
„Most még tartanak a mézes hetek köztük és a választóik között, még mindent elhisznek, és úgy tudják, minden úgy is lesz, ahogy ígérték nekik” – fogalmazott.
A vereség értelmezésében a gazdasági helyzetet is hangsúlyosan említette. Kocsis szerint az ukrajnai háború kitörése óta az európai gazdaság egésze meggyengült: „Ne szépítsük, a háború kitörése óta gyakorlatilag letérdelt az európai gazdaság, benne a mienk is.”
A béke hangsúlyozását szerinte gazdasági szükségszerűség indokolta, ugyanakkor úgy látja, hogy a nemzetközi politikai konfliktusok ellehetetlenítették ezt az irányt. Ezt egy sajátos hasonlattal érzékeltette: „Háborús környezetben pont úgy nincs erős gazdaság, ahogy hullahopp karikával sem lehet derékszöget rajzolni.”
A bejegyzésben külön kitért a korrupciós narratívára is, amely szerinte évek alatt épült fel a médiában: „Az elmúlt években kíméletlenül, válogatás nélkül építették fel a baloldali sajtóban a korrupciós történetet, vádakat.”
Állítása szerint konkrét bizonyítékok nélkül is bárki célponttá válhatott, és a közbeszédben általánossá vált a korrupció vádja: „Eljutottunk oda, hogy lényegében bármelyik gazdag magyar, bármelyik sikeres vállalkozó, de bármely falusi polgármester is lehet korrupt csak azért, mert jobban él.”
A poszt legélesebb része azoknak szólt, akiket Kocsis a jobboldal „árulóinak” nevezett. Mint írta, nemcsak politikusokra gondol: „A mi kis házi árulóink, akik bár sokan vannak, sose felejtsük el a nevüket!” – fogalmazott.
Konkrét példaként említette Borbás Marcsi nevét, akiről azt írta: „Borbás Marcsi, aki évek alatt közel 3 milliárdot kapott a főzős műsoraira, de pont a választások előtt kezdte el azt érezni, hogy neki kétszer annyit kell dolgoznia ugyanazért a pénzért, mint régen.”
Hasonló módon említette Balogh Levente és Wáberer György nevét is, utóbbit ironikusan „az új szentként” jellemezve: „Hálát adok a Teremtőnek, hogy minap nem szakadt rá a telex stúdiójának mennyezete.”
