A magyarországi parlamenti választások után új politikai és gazdasági irányvonal körvonalazódik: Magyar Péter hétfőn egyértelmű üzenetet küldött mind Volodimir Zelenszkij, mind pedig Moszkva felé az energiaszállítások ügyében.
Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón az kérte: amint a Barátság-olajvezeték műszakilag ismét alkalmassá válik a működésre, Ukrajna tegye lehetővé az újranyitását, Oroszország pedig kezdje meg a szállításokat.
„Ha a Barátság kőolaj vezeték alkalmas arra, hogy azon kőolajat szállítsanak, akkor legyen szíves az ígéretének megfelelően megnyitni” – fogalmazott a politikus a parlamenti frakciójának első ülésén. Hozzátette: „Az oroszoktól pedig azt várjuk el, hogy a szerződéseknek megfelelően teljesítsék a kőolajszállítást”.
Magyarország és Szlovákia január 27. óta nem jut kőolajhoz a vezetéken keresztül. Kijev szerint a leállás oka, hogy Oroszország dróntámadásokat hajtott végre az infrastruktúra ellen, a javítások pedig időigényesek.
Ezzel szemben Orbán Viktor és Robert Fico más értelmezést adott a helyzetnek: állításuk szerint Ukrajna politikai nyomásgyakorlásként halogatta a helyreállítást, különösen azért, mert Budapest és Pozsony nem támogatta maradéktalanul Kijevet az Oroszországgal vívott háborúban. Orbán emellett következetesen ellenezte Ukrajna európai uniós csatlakozását is.
A vezeték leállása kézzelfogható politikai következményekkel járt: a magyar kormány blokkolta egy 90 milliárd eurós uniós pénzügyi támogatási csomagot Ukrajna számára, valamint egy újabb Oroszország elleni szankciós intézkedéscsomagot.
Az április 12-i választások azonban fordulatot hoztak: a nemzeti-konzervatív, de proeurópai irányvonalat képviselő Magyar Péter legyőzte Orbán Viktort. A politikai változás után Volodimir Zelenszkij jelezte, hogy a hónap végéig befejezik a javításokat, és újraindítják az olajvezeték működését.
A leendő miniszterelnök az energiapolitika másik kulcselemére, a Paksi Atomerőmű bővítésére is kitért. A projekt – amelyet az orosz Rosatom kivitelez – Magyar szerint stratégiai jelentőségű, ugyanakkor pénzügyi szempontból felülvizsgálatra szorul.
A jelenlegi konstrukció szerint az orosz fél 10 milliárd eurós hitelt biztosít a beruházáshoz, amelynek eredeti költsége 12,5 milliárd euró volt, ám a becslések szerint akár 24 milliárd euróra is emelkedhet.
„Meg kell vizsgálnunk, hogy átalakíthatók-e a hitel feltételei, hogy ez a fontos és szükséges beruházás kedvezőbb feltételek mellett finanszírozható-e” – mondta Magyar.
