Európa történelmi fordulóponthoz érkezett, és a korábbi politikai megoldások már nem elegendők ahhoz, hogy választ adjanak a kontinens előtt álló kihívásokra – erről beszélt Magyar Péter miniszterelnök hétfőn Berlinben. A kormányfő szerint a háborúk, a nagyhatalmi versengés, az energiafüggőség és a migráció egyszerre veszélyeztetik Európa stabilitását. Beszédében az uniós vezetést is bírálta, és egyértelművé tette: Magyarország továbbra is megvédi déli határait, a napi egymillió eurós uniós bírságot azonban elfogadhatatlannak tartja.
A berlini fal leomlásának 37. évfordulóján tartott beszédet Magyar Péter magyar miniszterelnök a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett 17. State of Europe (Európa helyzete) rendezvényen. A kormányfő német nyelven szólalt fel, és Európa jelenlegi helyzetét a második világháború óta eltelt időszak egyik legsúlyosabb válságaként értékelte.
„Ma újfent egy történelmi fordulóponthoz érkeztünk, akár akarjuk, akár nem” – jelentette ki.
Magyar szerint az elmúlt nyolc évtizedben Európa történelmi léptékű békét és jólétet élvezhetett, ez a korszak azonban egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. Úgy véli, a kontinensnek egyszerre kell alkalmazkodnia a megváltozott világrendhez, a technológiai versenyhez és a belső társadalmi feszültségekhez.
Magyar Péter szerint Európa alapjaiban rendült meg
A miniszterelnök beszédében arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi környezet a második világháború óta nem volt olyan összetett és veszélyes, mint napjainkban.
„Az a kontinens, amely a háborút követő nyolc évtizedben történelme legnagyobb béke és jóléti korszakát élte meg, ma alapjaiban rázkódik meg” – fogalmazott.
A kormányfő szerint a nagyhatalmak közötti rivalizálás, a fegyveres konfliktusok, a technológiai kiszolgáltatottság és a világgazdaság átalakulása egy időben nehezednek Európára.
Mindezt tovább súlyosbítják a kontinens régóta megoldatlan gazdasági, társadalmi és demográfiai problémái, valamint a migrációval kapcsolatos viták, amelyek szerinte az európai országok közötti bizalmat is meggyengítették.
Magyar az európai politikai vezetést is bírálta, amiért meglátása szerint túl sokáig halogatta a szükséges döntéseket.
„Európa politikai vezetése pedig sokáig úgy viselkedett, mintha önmagában a figyelmeztetések a megoldás részét képeznék, nagyszerű jelentéseket fogalmaztak meg, de a szükséges intézkedések sorra elmaradtak” – mondta.
Az energiafüggőség Európa egyik legnagyobb problémája
Magyar Péter szerint a kontinens versenyképességének egyik legfontosabb akadálya az energiaellátás külső forrásoktól való függése.
Úgy véli, amíg az európai vállalatok a globális versenytársaikhoz képest drágán jutnak energiához, addig Európa gazdasági pozíciója tovább gyengülhet.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az energiafüggetlenség megteremtése hosszú folyamat, de ez nem lehet indok a szükséges intézkedések elhalasztására.
„A tett az első, a szó a második” – idézett egy magyar mondást.
Beszédében kijelentette, hogy az európai vállalkozások és állampolgárok már nem engedhetik meg maguknak a további várakozást.
„A nagy beszédek és az ideológia viták ideje lejárt. Cselekednünk kell” – hangsúlyozta.
Magyar szerint ehhez szükség esetén a korábbi politikai döntéseket és vállalásokat is felül kell vizsgálni. Ugyanakkor világossá tette, hogy ez nem jelentheti az európai jóléti modell, a szociális vívmányok vagy a környezetvédelmi eredmények feladását.
A kormányfő úgy látja, Európa gazdasági megerősödéséhez elsősorban a hatékonyság növelésére, a bürokrácia jelentős csökkentésére és a magasabb hozzáadott értéket előállító ágazatok támogatására van szükség. Emellett kiemelt szerepet szánna az európai munkavállalók képzésének és tudásuk fejlesztésének.
Magyar Péter: Magyarország továbbra is megvédi a déli határait
A berlini beszéd másik hangsúlyos témája a migráció volt.
Magyar Péter szerint az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott az európai országok hozzáállása az illegális bevándorláshoz. Úgy véli, azok a szempontok, amelyeket Magyarország már korábban is képviselt, mára számos uniós tagállam álláspontjában megjelentek.
„Magyarország kezdettől fogva azt képviselte, hogy a tagállamoknak jogukban áll meghatározni saját migrációs politikájukat. Ez azonban nem járhat azzal, hogy egyes tagállamok döntéseik negatív következményeit más országokra hárítják át” – fogalmazott.
A miniszterelnök kitért az Európai Unió Bíróságának korábbi ítéletére is, amelynek következtében Magyarországot napi egymillió eurós pénzbírság terheli.
Magyar szerint a bírságot egy korábbi, eltérő jogi és politikai környezetben hozott döntés alapján szabták ki, ezért annak fenntartását elfogadhatatlannak tartja.
„Ezt magyar miniszterelnökként nem tudom elfogadni. Amíg én vezetem Magyarország kormányát, addig a hazám és Európa külső határait meg fogjuk védeni” – jelentette ki.
Még idén megoldást keresne a kormány az uniós bírság ügyében
Magyar Péter arról is beszélt, hogy kormánya még az év vége előtt szeretne olyan jogi megoldást találni, amely egyszerre biztosítja a magyar déli határ védelmét és lehetővé teszi a napi egymillió eurós uniós bírság megszüntetését.
A miniszterelnök szerint a két cél nem zárhatja ki egymást: Magyarországnak meg kell őriznie határvédelmi képességét, miközben rendeznie kell az Európai Unióval fennálló jogi vitát.
A kormányfő berlini felszólalásában ezért az európai együttműködés megújítását, a gazdasági versenyképesség helyreállítását és a korábbinál gyorsabb politikai döntéshozatalt sürgette.
