Donald Trump amerikai elnök hétfőn kijelentette, hogy katonai szempontból gyakorlatilag véget ért az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja. A Fehér Házban, Katar miniszterelnökével folytatott tárgyalása után arról beszélt, hogy nem tartja szükségesnek az újabb nagyszabású támadásokat. A tengeri blokádot viszont fenntartaná, és az amerikai haderő továbbra is készen áll a beavatkozásra. Teherán élesen visszautasította az elnök kijelentéseit: az iráni vezetés szerint Washington nem létező tárgyalásokról terjeszt álhíreket.
Donald Trump november 9-én, hétfőn váratlanul megjelent a Fehér Ház sajtótermében, ahol az Iránnal folytatott háború lehetséges lezárásáról beszélt. Az amerikai elnök szerint a hónapok óta tartó konfliktus katonai szempontból már lényegében eldőlt, és az Egyesült Államoknak jelenleg nincs szüksége újabb nagyszabású hadműveletekre.
„Katonai szempontból Irán gyakorlatilag végzett. Mi csak fenntartjuk a status quo-t. Ezt lényegében a szomszédos országok kérésére tesszük” – jelentette ki Trump az Al Jazeera beszámolója szerint.
Az elnök ismét azt állította, hogy az amerikai támadások megsemmisítették Irán katonai képességeinek jelentős részét. Ezek az amerikai vezetés állításai; a nyilatkozat önmagában nem jelenti a háború hivatalos végét, és nem született átfogó békemegállapodás sem.
Trump szerint Washingtonnak a térségbeli szövetségeseivel folytatott egyeztetések után most elsősorban a kialakult katonai helyzet fenntartására kell összpontosítania.
Trump szerint a térség országai nem akarnak újabb háborús eszkalációt
Az amerikai elnök a sajtótájékoztatót megelőzően JD Vance alelnök társaságában fogadta Mohammed bin Abdulrahman bin Jassim Al Thani katari miniszterelnököt a Fehér Házban.
Katar az elmúlt hónapokban fontos közvetítő szerepet vállalt Washington és Teherán között. A hétfői megbeszéléseken a háború lezárásának lehetőségeiről, az iráni nukleáris programról és a térség biztonságáról egyeztettek.
Trump azt állította, hogy több közel-keleti ország vezetője is a jelenlegi helyzet fenntartását részesíti előnyben, mert tartanak a harcok újbóli kiszélesedésétől.
„Kiterjedt megbeszélések folytak az Iráni Iszlám Köztársaságról. A legfontosabb szempont az, hogy mind Katar, mind Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és más államok a status quo fenntartását, azaz a jelenlegi helyzet megőrzését részesítik előnyben. Más szavakkal: az országunk történelmének legnagyobb tengeri blokádjának folytatását. Valószínűleg a világ történelmének is” – fogalmazott az amerikai elnök.
Az említett országok valóban érdekeltek a regionális feszültség csökkentésében, de Trump kijelentése nem jelenti azt, hogy mindegyikük nyilvánosan támogatta volna az iráni kikötők elleni blokád fenntartását.
A katari miniszterelnök a találkozót követően a közösségi médiában pozitívan értékelte a megbeszéléseket.
„Hálás vagyok a megállapodás megkötéséről és a béke megteremtéséről szóló pozitív megbeszélésekért” – közölte.
A tengeri blokád marad, az amerikai hadsereg készenlétben van
Trump szavai elsőre a háború lezárásának bejelentésének tűnhetnek, az Egyesült Államok katonai és gazdasági nyomásgyakorlása viszont továbbra is folytatódik.
Washington fenn kívánja tartani az iráni kikötők elleni tengeri blokádot, amely az ország külkereskedelmét érinti. A Hormuzi-szoros térsége különösen fontos, mert a világ egyik legjelentősebb olaj- és földgázszállítási útvonala húzódik rajta keresztül.
Az amerikai kormány a közelmúltban bejelentette az Iron Gate nevű új műveleti egység létrehozását is. Feladata az iráni szárazföldi kereskedelem, valamint a Kaszpi-tengeren keresztül zajló áruforgalom korlátozása.
Trump arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem látja indokoltnak az újabb közvetlen támadásokat, de szükség esetén bármikor ismét katonai erőt alkalmazhat.
„Semmit sem garantálok. De ha újra be kell avatkoznunk, teljes mértékben felkészültek és felfegyverkezve állunk a cselekvésre” – jelentette ki.
Az amerikai elnök egyelőre nem kötelezte el magát hosszú távú tűzszünet mellett. Azt hangsúlyozta, hogy tartós megoldást szeretne, amely megakadályozza Iránt a nukleáris fegyverek megszerzésében.
A Reutersnek adott külön nyilatkozatában Trump azt is megerősítette, hogy Katar és Szaúd-Arábia diplomáciai megoldást szeretne, és az Egyesült Államok egyelőre nem siet az újabb csapások elrendelésével.
Irán álhírek terjesztésével vádolja az amerikai elnököt
Teherán egészen másként értékeli a helyzetet. Az iráni vezetés szerint Washington katonai nyomásgyakorlása továbbra is akadályozza a valódi megállapodást, miközben az amerikai elnök olyan diplomáciai előrelépésekről beszél, amelyeket Irán nem ismer el.
Mohsen Rezaei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára a közösségi médiában bírálta Trump kijelentéseit.
„Az Irán elleni háború már tönkretette az amerikai kormányt. De Washington kaotikusan vergődik, akár egy kétségbeesett szerencsejátékos. Ne gyártsanak többé hamis híreket képzeletbeli tárgyalásokról” – írta.
Rezaei korábban azt is közölte, hogy Teherán hét feltételt szabott az Egyesült Államoknak. Az iráni vezetés ezek teljesüléséig nem kívánja újranyitni a Hormuzi-szorost, és nem hajlandó érdemi tárgyalásokat folytatni Washingtonnal.
A követelések között szerepel az amerikai szankciók feloldása, a befagyasztott iráni pénzeszközök felszabadítása, a háborús károk rendezése, valamint a katonai műveletek leállítása a térség más konfliktuszónáiban is.
Az iráni álláspont szerint a Hormuzi-szoros hajózási rendjéről is új megállapodásra lenne szükség, amelyben Omán is szerepet kapna.
Maszúd Peszeskján iráni elnök eközben arról beszélt, hogy országának ki kell kerülnie abból az állapotból, amelyet sem háborúnak, sem békének nem lehet nevezni.
Az iráni elnök szerint Teherán nyitott lehet a további diplomáciai egyeztetésekre, de nem fogadja el, hogy katonai fenyegetéssel kényszerítsék engedményekre.
„Nem fogunk meghajolni az erő és a megfélemlítés előtt” – jelentette ki.
Február óta tart a háború, a Hormuzi-szoros továbbra is kulcskérdés
Az Egyesült Államok és Izrael 2026. február 28-án indított támadásokat Irán ellen. Teherán válaszul rakéta- és dróncsapásokat hajtott végre Izrael, valamint több Öböl menti ország ellen, ahol amerikai katonai létesítmények találhatók.
A konfliktus azóta a térség más részeire is átterjedt. Az energiaellátásban és a nemzetközi kereskedelemben különösen nagy fennakadásokat okozott a Hormuzi-szoros körül kialakult helyzet.
A két fél között az elmúlt hónapokban időszakosan csökkent az összecsapások intenzitása, de a katonai műveletek nem szűntek meg teljesen. Az amerikai hadsereg az elmúlt napokban is végrehajtott korlátozott csapásokat az iráni Kesm-sziget térségében.
Katar közvetítésével most újabb diplomáciai javaslatok kerültek Washington elé. Az iráni fél a blokád megszüntetését és más feltételek teljesítését várja, az Egyesült Államok pedig ragaszkodik ahhoz, hogy egy tartós megállapodás az iráni nukleáris programot is rendezze.
