Több mint 2100 milliárd forinttal javítaná a költségvetés egyenlegét a kormány 2027-ben, miközben adócsökkentésekre, béremelésekre, nyugdíjakra és családtámogatásokra is több pénzt fordítana. Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján részletesen ismertette, hogyan teremtenék elő a tervezett intézkedések fedezetét, és milyen változásokra számíthatnak a magyarok jövőre.
A kormány a 2026-ra várható 7,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt 2027-ben 4,9 százalékra csökkentené. A tervezet 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 3 százalékos inflációval és 77,2 százalékos államadóssággal számol.
Magyar Péter és Kármán András szerint a cél az állami kiadások visszafogása úgy, hogy közben több forrás jusson a lakossági támogatásokra és a közszolgáltatásokra.
Honnan teremtené elő a pénzt a kormány?
A költségvetési egyenleget két fő intézkedéscsoporttal javítanák: 1465 milliárd forinttal csökkentenék az állami kiadásokat, az adóváltozásokból pedig nettó 665 milliárd forintos többletbevételt várnak.
A megtakarítások elsősorban az autópálya-koncessziókat, a gazdaságfejlesztési támogatásokat, a kormányzati kommunikációt, a közmédiát és az állami intézmények működését érintenék.
A bevételi oldalon új vagyonadót vezetnének be, emelnék egyes nagyvállalatok adóterheit, valamint több jövedéki és környezetvédelmi adót is módosítanának. Ezekből összesen 929 milliárd forint többletbevételt várnak, amit 264 milliárd forintnyi lakossági adócsökkentés mérsékelne.
A kormány emellett az uniós migrációs bírság megszüntetésével is számol, ami évi 135 milliárd forintos megtakarítást jelenthet, amennyiben sikerül megállapodni az Európai Unióval.
Milyen változások jöhetnek a családoknál és a munkavállalóknál?
A tervek szerint a 680 ezer forint alatt keresők személyi jövedelemadója csökkenne. A minimálbér szintjén a jelenlegi 15 százalékos szja 9 százalékra mérséklődne, ami havi mintegy 20 ezer forinttal növelhetné az érintettek nettó fizetését.
A családi pótlékot megdupláznák, miközben átalakítanák az édesanyák szja-mentességét. A kedvezménynél havi bruttó egymillió forintos jövedelmi plafont vezetnének be, a kétgyermekes anyák pedig csak 40 éves korukig lennének jogosultak az adómentességre, a már megszerzett jogosultságok esetében is.
A kormány számításai szerint a változtatásokkal közel egymillió család járhat jobban, míg 40–60 ezer család kisebb kedvezményre számíthat.
Nyugdíjemelés és több pénz az egészségügyre
A nyugdíjak 2027 januárjától 3 százalékkal emelkednének, a minimálnyugdíjat pedig 28 500 forintról 120 ezer forintra növelnék. Megmaradna a 13. és a 14. havi nyugdíj, emellett elindulna a nyugdíjas SZÉP-kártya, amelyre az első évben az érintettek többsége 50 ezer forintot kapna.
Az egészségügy költségvetése 510 milliárd forinttal bővülne, a közszféra béremeléseire pedig 670,7 milliárd forintot különítenének el. Ez több mint 600 ezer dolgozót érinthet.
Lakástámogatások, önkormányzatok és euróbevezetés
A Wekerle Plusz program keretében energetikai lakásfelújításra legfeljebb 15 millió forintos kedvezményes hitel lenne elérhető, amelynek akár a fele, maximum 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatássá alakulhatna.
Az önkormányzatok összesen 176 milliárd forinttal több támogatáshoz jutnának. A szolidaritási hozzájárulást 15 százalékkal csökkentenék, a megyei közgyűléseket pedig 2027-ben megszüntetnék.
Magyar Péter az euró mielőbbi bevezetését is támogatja, konkrét időpontot azonban nem nevezett meg. A kormány tervei szerint 2030-ra a költségvetési hiány a GDP 2,8 százalékára mérséklődne.
