Magyar Péter aláírásával új külpolitikai irányelvek jelentek meg a Magyar Közlönyben. A kormányhatározat egyértelműen elítéli az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót, kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, valamint Magyarországot is veszélyeztető tényezőként nevezi meg Oroszország magatartását.
A dokumentum az ENSZ Közgyűlés 81. ülésszakára utazó magyar küldöttség feladatait és képviselendő álláspontját rögzíti. A szöveg az orosz–ukrán háború mellett a közel-keleti konfliktusokra, Iránra, a migrációra, a nemzetközi terrorizmusra és az ENSZ reformjára is kitér.
Magyarország elítéli az orosz katonai agressziót
A 1266/2026. (VIII. 25.) számú kormányhatározat a Magyar Közlöny 2026. évi 117. számában jelent meg. A jogszabályt Magyar Péter miniszterelnök írta alá.
A dokumentum szerint az ENSZ-közgyűlésen részt vevő magyar küldöttségnek a kormány céljaival összhangban és a magyar nemzeti érdekeket érvényesítve kell tevékenykednie.
Az orosz–ukrán háborúról szóló részben a kormány a nemzetközi jog elvein alapuló, igazságos és tartós béke előmozdítását határozza meg célként. A határozat egyértelműen megnevezi Oroszországot agresszorként.
„Magyarország elítéli az orosz katonai agressziót” – olvasható a dokumentumban.
A kormány teljes támogatásáról biztosítja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határokon belül. A határozat Ukrajna önvédelemhez való jogát is elismeri.
Oroszország Magyarországot és a kárpátaljai magyarokat is veszélyezteti
Az új irányelvek nemcsak Ukrajna biztonságára és területi egységére térnek ki. A kormány szerint Oroszország magatartása Magyarországra, Európára és a globális rendre nézve is fenyegetést jelent.
A dokumentum külön megemlíti a Kárpátalján élő magyar kisebbséget, amelyet az orosz hadműveletek és a háború folytatódása komoly veszélybe sodor.
A határozat ezért támogat minden olyan kezdeményezést, amely fenntartható békéhez, hosszú távú biztonsági garanciákhoz és érdemi tárgyalások megkezdéséhez vezethet.
Az irányelvek alapján a magyar ENSZ-küldöttségnek egyszerre kell képviselnie Ukrajna önvédelemhez való jogát, a területi integritás tiszteletben tartását és a diplomáciai rendezés szükségességét.
Jelentősen megváltozott a korábbi kormányzati megfogalmazás
A 2026-os dokumentum hangvétele élesen eltér az egy évvel korábbi irányelvektől. Az Orbán Viktor által aláírt, az ENSZ Közgyűlés 80. ülésszakára készített 2025-ös kormányhatározat még „orosz–ukrán konfliktusként” hivatkozott a háborúra.
A korábbi dokumentum nem nevezte meg Oroszországot agresszorként, és nem tartalmazta, hogy Moszkva magatartása fenyegetést jelent Magyarországra. A szöveg azt hangsúlyozta, hogy Magyarország az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi lezárásában, valamint a térség békéjének, stabilitásának és gazdasági fejlődésének helyreállításában érdekelt.
A két határozat összevetése alapján jelentős külpolitikai hangsúlyváltás rajzolódik ki. A Magyar Péter vezette kormány már nem semleges konfliktusként írja le az Ukrajna ellen indított háborút, hanem hivatalos dokumentumban rögzíti Oroszország felelősségét.
A kormány emellett egyértelműen összekapcsolja Magyarország biztonságát Ukrajna területi integritásának megőrzésével és a kárpátaljai magyar közösség védelmével.
Az ENSZ és a nemzetközi együttműködés megerősítését támogatják
A kormányhatározat szerint Magyarország továbbra is elkötelezett az ENSZ, a multilateralizmus, a leszerelés és az emberi jogok védelme mellett.
A magyar küldöttségnek azt az álláspontot kell képviselnie, hogy a nemzetközi együttműködés megerősítése elengedhetetlen. A dokumentum szerint az ENSZ jelenlegi működése reformokra szorul, hogy hatékonyabban tudjon reagálni a 21. század új biztonsági és társadalmi kihívásaira.
Magyarország támogatja az ENSZ80 kezdeményezést, a hosszú távú nemzetközi stratégiák kidolgozását és az ENSZ-szervezetek magyarországi jelenlétének bővítését.
Az irányelvek a vallási, etnikai és nyelvi alapon üldözött közösségek megsegítését, valamint a nők, a gyermekek, a fiatalok és a fogyatékossággal élők konfliktusok alatti védelmét is a magyar küldöttség feladatai közé sorolják.
Izrael önvédelmi joga mellett a civil lakosság védelmét is kiemelték
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a kormány a civil lakosság védelmét, Izrael önvédelmi jogának tiszteletben tartását, a Hamász lefegyverzését és a gázai humanitárius helyzet javítását jelöli meg a rendezés feltételeként.
Az izraeli–palesztin megbékélés alapját a felek közötti közvetlen tárgyalásokban látják. Az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus lezárásához a dokumentum szerint Libanon szuverenitásának helyreállítására, a civil lakosság megóvására és a Hezbollah lefegyverzésére van szükség.
A kormány nagyra értékeli az Egyesült Államok és más regionális közvetítők szerepét a közel-keleti háborúk lezárását célzó tárgyalásokban.
Irán nem juthat nukleáris fegyverhez
A magyar ENSZ-küldöttségnek Iránnal kapcsolatban azt kell képviselnie, hogy a katonai eszkaláció helyett diplomáciai tárgyalásokon kell rendezni a vitás kérdéseket.
A határozat szerint Iránnak semmilyen körülmények között nem szabad nukleáris fegyverhez jutnia. A Hormuzi-szoros lezárását és a tengeri kereskedelem megbénítását a kormány globális energiabiztonsági kockázatként értékeli.
Magyarország az Európai Unióval és a Nemzetközi Energiaügynökséggel együttműködve támogatná azokat az intézkedéseket, amelyek helyreállíthatják a térség stabilitását, és csökkenthetik a közel-keleti konfliktusokból eredő energiaellátási veszélyeket.
A kormányhatározat arra is utasítja a magyar küldöttséget, hogy az ENSZ-ben képviselje Magyarország határvédelemmel és migrációval kapcsolatos álláspontját, támogassa a terrorizmus elleni nemzetközi fellépést, valamint kövesse a mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazásáról szóló globális kezdeményezéseket.
