Napra pontosan hat hónappal miniszterelnöki eskütétele után szólalt fel hétfőn az Országgyűlésben Magyar Péter. A kormányfő a Tisza Párt növekvő támogatottságáról, az elmúlt fél év intézkedéseiről és a következő időszak terveiről beszélt. Bejelentette, hogy hamarosan ötmillió facsemete ültetését célzó program indul, jövőre pedig több mint 600 ezer állami alkalmazott bére emelkedhet. A miniszterelnök este Berlinbe utazik, ahol a berlini fal leomlásának évfordulóján vesz részt.
Rendhagyó parlamenti ülésnapot tartanak november 9-én: az Országgyűlés napirendjén egyetlen törvényjavaslat sem szerepelt. A képviselők Magyar Péter napirend előtti felszólalását és az arra érkező reakciókat hallgathatják meg, majd képviselői kérdések és azonnali kérdések következtek.
A miniszterelnök „Fél éve” címmel kért szót, hiszen pontosan hat hónap telt el azóta, hogy letette hivatali esküjét.
Beszédében az április 12-i választásra visszatekintve hangsúlyozta, hogy nemcsak a Tisza Párt szavazóiért, hanem minden magyar állampolgárért felelősséget vállalt.
„Akkor az eskü szavainak elmondásakor az egész magyar nemzet iránti felelősségemre gondoltam. Azokra, akik április 12-én a változás mellett döntöttek, és azokra, akik más politikai erőket támogattak. Ahogy azokra is, akik csalódottságból, bizalmatlanságból vagy más okból távol maradtak a választástól” – fogalmazott.
A kormányfő szerint a választóktól kapott felhatalmazás nem tekinthető véglegesnek, azt a kormánynak a munkájával folyamatosan meg kell erősítenie.
„A bizalmat újra és újra ki kell érdemelnünk” – jelentette ki.
Magyar Péter a Medián friss felmérését is ismertette
A miniszterelnök felszólalásában kitért a Medián hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatására is.
A felmérés szerint a Tisza Párt a teljes népességben 55 százalékos támogatottsággal rendelkezik, míg a választani tudó biztos szavazók körében 68 százalékon áll. A válaszadók 59 százaléka úgy látja, hogy Magyarországon alapvetően jó irányba mennek a dolgok.
Magyar Péter a kutatásra hivatkozva azt állította, hogy az áprilisi választás óta legalább félmillióval nőtt a Tisza támogatói tábora.
„A magyarok fél év után is hisznek abban, sőt egyre jobban hisznek abban, hogy képesek vagyunk végigvinni ezt a változást, a valódi rendszerváltozást. Ez a bizalom egyszerre hatalmas megtiszteltetés, de remélem, egyetértünk abban, hogy óriási felelősség is” – mondta a miniszterelnök.
Külön megköszönte azok támogatását is, akik áprilisban még bizonytalanok voltak, vagy más politikai erő mellett döntöttek.
Hamarosan érkezik az iskolakezdési támogatás második részlete
A kormányfő az elmúlt hat hónap eredményeit ismertetve a családokat és a nehezebb helyzetben élőket érintő intézkedéseket is kiemelte.
Elmondása szerint a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás második részletét éppen ezekben a napokban kezdik kézbesíteni.
Beszélt a tűzifa áfájának csökkentéséről és a szociális tűzifára fordítható keret megduplázásáról is.
Magyar szerint a választók nemcsak az intézkedéseket figyelik, hanem azt is, hogyan viszonyulnak a politikai vezetők a hibáikhoz. Úgy véli, a felelősségvállalásnak és a bocsánatkérésnek a politikai működés természetes részévé kell válnia.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a magyar emberek többé nem fogják elfogadni, hogy Magyarország „következmények nélküli ország” legyen.
Uniós források, elszámoltatás és intézményi változások
Magyar Péter úgy értékelte, hogy az áprilisi választás nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltást is jelentett.
„A rendszerváltás azt jelenti, hogy az állam újra az emberek szolgálatában áll, a döntéseknek következményeik vannak, és a közös erőforrásainkat végre a magyar társadalom gyarapodására fordítjuk, hogy az ország működjön, és hogy a hazánk emberséges legyen” – összegezte.
A miniszterelnök az elmúlt fél év eredményei között említette, hogy kormánya állítása szerint 6000 milliárd forintnyi uniós forrást szerzett vissza, létrehozta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, valamint megszüntette a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok korábbi rendszerét.
Kitért Magyarország Európai Ügyészséghez történő csatlakozására, a rendeleti kormányzás megszüntetésére, az Alkotmánybíróság jogköreinek visszaállítására és a miniszterelnöki mandátum két ciklusra korlátozására is.
A kormányfő szerint százmilliárdos nagyságrendben mondtak fel korábbi szerződéseket, és ahol bűncselekmény gyanúja merült fel, feljelentést tettek.
A közmédia átalakítását szintén a kormányzás fontos eredményeként említette.
Több mint 600 ezer ember bére emelkedhet 2027-ben
A következő évre tervezett intézkedések között a miniszterelnök jelentős béremeléseket és szociális változtatásokat sorolt fel.
Közlése szerint a 2027-es költségvetésben 670,7 milliárd forintot különítenek el ágazati béremelésekre, amelyek összesen 603 ezer állami alkalmazottat érinthetnek.
A szükséges forrásokat ahhoz az összeghez hasonlította, amelyet a korábbi rendszerben évente az autópálya-koncesszióra fordítottak.
A miniszterelnök beszélt a családi pótlék megduplázásáról, a minimálnyugdíj több mint négyszeresére emeléséről és a tervezett adócsökkentésekről is.
„18 év után megduplázzuk a családi pótlékot, négyszeresére emeljük a minimálnyugdíjat, 2,5 millió honfitársunknak csökken az adója” – mondta.
A tervek szerint a minimálbért keresők a jövő évi adóváltozásoknak köszönhetően havonta 20 ezer, éves szinten 240 ezer forinttal több pénzt vihetnek haza.
A miniszterelnök emellett a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlését, az egészségügyi kiadások növelését és a vasútfejlesztési programot is az intézkedések között említette.
Ötmillió facsemete ültetését ígérte Magyar Péter
A kormányfő egy hamarosan induló országfásítási és települészöldítési programról is beszámolt.
A kezdeményezés keretében ötmillió facsemetét ültetnének el, emellett számos új zöldterületet alakítanának ki országszerte.
Magyar Péter szerint a nyári aszály ismét megmutatta, mennyire fontos a települések zöldítése és a környezeti kihívásokra való felkészülés.
A miniszterelnök Berlinbe utazik
A parlamenti beszédében Magyar Péter külpolitikai kérdéseket is érintett, és kijelentette, hogy szerinte véget ért Magyarország nemzetközi elszigeteltsége.
Ennek egyik példájaként az Erasmus-programhoz való visszatérést említette, amelynek révén a magyar diákok ismét jelentkezhetnek az ösztöndíjakra.
A miniszterelnök ugyanakkor azt is bejelentette, hogy hétfő este Berlinbe utazik, ahol részt vesz a berlini fal leomlásának 37. évfordulójához kapcsolódó megemlékezésen.
Beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar és a német történelem szorosan összekapcsolódik, különösen a szabadságért folytatott küzdelmek révén.
„Ugyanabban az Európában élünk, ugyanazok a kihívások érintenek minket” – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint a két ország gazdasági kapcsolatai miatt a német autóipar nehézségei közvetlenül érintik a magyar munkavállalókat is.
A berlini megemlékezésen az 1956-os magyar forradalomról, az 1989-es határnyitásról és a 2026-os magyarországi választásról is beszélni kíván.
A parlament hétfői ülésének kezdetén a képviselők a magyar jelnyelv napjáról is megemlékeztek. Forsthoffer Ágnes házelnök beszédében a jelnyelv társadalmi jelentőségét hangsúlyozta, majd jelnyelven is köszöntötte a karzaton helyet foglaló hallássérült vendégeket.
