Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés őszi rendes ülésszaka hétfőn. A kormányfő hosszú beszédében az előző kormányok örökségéről, az állam működésének helyreállításáról, az Európai Unióval kötött megállapodásról, szociális és környezetvédelmi intézkedésekről, valamint újabb béremelésekről és fejlesztésekről beszélt.
Az Országgyűlés őszi rendes ülésszakát Forsthoffer Ágnes házelnök nyitotta meg. Bejelentette, hogy szeptember 21-től új munkarendet vezetnek be a parlamenti munka hatékonyságának növelése érdekében, és köszönetet mondott azoknak, akik a nyári rendkívüli ülések idején is dolgoztak.
A házelnök külön kitért a közéleti hangnemre is. Arról beszélt, hogy politikai hovatartozástól függetlenül elfogadhatatlannak tartja a sértő és lealacsonyító megjegyzéseket, különösen azokat, amelyek női politikusok külsejére irányulnak.
„Legyen vége a verbális bántalmazásnak a közéletben is!” – jelentette ki.
Az ülés elején négy korábbi országgyűlési képviselőre, Velkey Gáborra, Kádár Béla Lajosra, Nemes Miklósra és Csiha Andrásra emlékeztek egyperces néma felállással.
Az Országgyűlésben ismertették Baka András köztársasági elnök levelét is, amely szerint a miniszterelnök javaslatára Hoffmann Istvánt augusztus 29-i hatállyal a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium államtitkárává nevezték ki.
Több mint tíz év után ismét közvetíti a közmédia a parlament ülését
Magyar Péter felszólalása elején megköszönte Forsthoffer Ágnes munkáját, külön kitérve arra az időszakra, amikor ideiglenesen az államfői jogköröket is gyakorolta.
Ezután a közmédia nézőit köszöntötte, akik több mint egy évtized után ismét élőben követhetik az Országgyűlés munkáját.
A miniszterelnök felidézte, hogy gyerekként a nagymamájával rendszeresen nézte a parlamenti közvetítéseket.
„Ha nem lett volna akkor közvetítés, akkor lehet, hogy most én nem állnék itt” – fogalmazott.
A muhi csatától jutott el az Orbán-kormányok bírálatáig
Magyar Péter beszédét történelmi párhuzammal folytatta. Felidézte a tatárjárást, a muhi csatát és IV. Béla országépítő munkáját.
A miniszterelnök szerint egy nagy pusztítás után nem elegendő a korábbi, meggyengült szerkezeteket helyreállítani, hanem új alapokra kell építeni az országot.
Innen áttért az előző kormányok bírálatára. Állítása szerint Magyarország történelmében korábban jellemzően külső hatalmak okozták a nagy pusztításokat, az elmúlt évtizedekben azonban szerinte „a sajátjaink fordultak a magyar nép ellen”.
„Méretre szabott selyemöltönyökben, állami luxusautókban fosztották ki Magyarországot, kiszáradó pusztaságot hagytak maguk után” – mondta.
Beszédében rossz állapotú kórházakat, leromlott vasutat, kiszáradó alföldi területeket, valamint a pedagógusok és más közszolgálati dolgozók helyzetét hozta fel példaként.
Hamarosan nyilvánosságra hozzák a gyermekvédelmi jelentést
Magyar Péter azt is bejelentette, hogy hamarosan nyilvánosságra kerül a Szociális és Családügyi Minisztériumban készült átfogó gyermekvédelmi jelentés.
Azt állította, a dokumentum olyan visszaéléseket is feltár, amelyek során gyermekeket éheztettek.
„Az igazság kimondása, az igazságtétel az új fundamentumok lerakásának legalapvetőbb erkölcsi feltétele” – fogalmazott.
Szerinte a múlt lezárása nem történhet meg a felelősség tisztázása nélkül.
Magyar Péter szerint 2026 tavaszára számos területen működésképtelenné vált az állam
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy kormánya egyik legnagyobb nyári feladata szerinte az volt, hogy működésben tartsa az államot.
„A puszta kezünkkel, éjjel-nappal dolgozva kellett egyben tartanunk azt, ami a magyar államból még megmaradt” – jelentette ki.
Köszönetet mondott az ápolóknak, tanároknak, nevelést segítő dolgozóknak, rendőröknek, tűzoltóknak, szociális és gyermekvédelmi dolgozóknak, vízügyi szakembereknek és kormánytisztviselőknek.
„Ők tartották egyben Magyarországot éveken keresztül” – jelentette ki a kormányfő.
Hangsúlyozta, hogy a normális állami működés szerinte nem épülhet az alkalmazottak állandó önfeláldozására.
Megszüntették a rendeleti kormányzást
Magyar Péter szerint az új kormány első lépései közé tartozott a rendeleti kormányzás megszüntetése, valamint a parlament szerepének és nyilvánosságának megerősítése.
A miniszterelnök olyan korábbi fideszes politikusokra is utalt, akik visszaadták országgyűlési mandátumukat.
„Akinek pedig nem tisztességesek a szándékai, az bujkál, visszaadja a mandátumát, menekül az alkotmányosság házából. Lelke rajta” – fogalmazott.
Azt mondta, az előző rendszerhez kötődő szereplőket több intézmény éléről elmozdították.
„A hatalom a népé, az intézményeket pedig visszaadjuk a magyar embereknek, akár tetszik önöknek, akár nem” – jelentette ki.
Magyar Péter szerint három hét alatt sikerült megállapodni az Európai Unióval
A miniszterelnök azt mondta, kormánya három hét alatt történelmi megállapodást kötött az Európai Unióval, és augusztus 31-ig teljesítették az ahhoz vállalt feltételeket.
Köszönetet mondott a diplomatáknak, jogászoknak, kormánytisztviselőknek és háttérintézményi dolgozóknak, akik a megállapodáson dolgoztak.
A kormány intézkedései között a kis- és középvállalkozások támogatását, a kutatás és innováció finanszírozását, az oktatás digitalizációját, valamint vízügyi és környezetvédelmi fejlesztéseket említett.
Magyar Péter fizetése is jelentősen csökkenhet
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy csökkentették a képviselők, miniszterek és államtitkárok fizetését, valamint a parlamenti frakciók kereteit, és megszüntettek több állami luxuskiadást.
Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat a miniszterelnöki illetményt is módosítaná.
A kormányfő jelenleg havi bruttó 3,8 millió forintot kap. Ha a miniszterelnök egyben országgyűlési képviselő is, az új szabályozás szerint illetménye a képviselői tiszteletdíj 1,91-szerese, mintegy 2,5 millió forint lenne.
Magyar Péter szerint több mint 1000 milliárd forintnyi közvagyon került vissza az államhoz
A miniszterelnök kitért a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkájára is.
Állítása szerint a múlt héten több mint 1000 milliárd forintnyi vagyon került ismét állami ellenőrzés alá.
Elmondása szerint 16 közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetésével több mint 845 milliárd forintnyi vállalati részesedést, 162 milliárd forint pénzeszközt, csaknem 90 milliárd forintnyi értékpapírt és közel 88 milliárd forintnyi ingatlant vontak közvetlen állami felügyelet alá.
120 ezer forintra emelnék a nyugdíjminimumot
A kormány szociális intézkedéseiről szólva Magyar Péter azt mondta, 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíjminimumot.
Beszélt a megváltozott munkaképességűek ellátásának helyreállításáról, a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról, a tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentéséről, valamint a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörléséről is.
A szociális tűzifára fordított költségvetési keretet szintén megduplázták.
Béremelés jöhet a gyermekvédelemben és a szociális szférában
Magyar Péter bejelentette, hogy október közepén benyújtják az új költségvetést.
Ebben megkezdik a bérrendezést a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál, továbbá a szociális és gyermekvédelmi területen dolgozóknál.
A rendőrök és katonák nagyobb megbecsüléséről is beszélt.
Új gyermekvédelmi törvényt és drogstratégiát ígért
A miniszterelnök szerint új, szigorúbb gyermekvédelmi törvényt fogadnak el, valamint nemzeti drogstratégiát indítanak.
A Wekerle Bérlakásépítési Program keretében több ezer bérlakást és kollégiumi férőhelyet hoznának létre, emellett megfizethető lakhatást garantáló törvényt is terveznek.
A külföldön élő magyarok hazahívására elindítják a Gyere Haza Programot.
Újranyitnák a korábban bezárt vasútvonalakat
A kormány nagyszabású út- és vasútfejlesztéseket is tervez.
Magyar Péter szerint több ezer milliárd forint értékben fejlesztenék a vasutat a Baross Gábor Vasútfejlesztési Program részeként, és újranyitnának korábban bezárt mellékvonalakat.
A Tiszaújváros és Miskolc közötti, valamint a komlói vasútvonalat külön is megemlítette.
„Önök bezárták, mi újranyitjuk” – mondta.
Szigorúbb környezetvédelmi szabályozás jöhet
A miniszterelnök bejelentette, hogy drasztikusan megemelnék a környezetvédelmi bírságokat, és létrehoznák az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóságot.
Új klímatörvényt, országos fásítási programot és vízügyi cselekvési tervet is ígért.
A 2000 fő alatti települések számára pedig műszaki megoldást és állami forrást biztosítanának a szennyvízelvezetés megoldására.
Nyilvánosságra hozták a kórházi fertőzési adatokat
Magyar Péter az egészségügyi intézkedések között említette a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát.
A kormány célzott várólista-csökkentést indít, az év végén pedig elfogadná a kórházi hűtési programot.
Átfogó egészségügyi országleltárt is készítenek, amely alapján átalakítanák a háziorvosi praxisok finanszírozását és helyreállítanák a védőnői hálózat működését.
„Nem söpörjük a szőnyeg alá a gondokat, és nem szépítünk propaganda célból adatokat” – fogalmazott.
Magyar Péter szerint sikerült megmenteni a Paksi Atomerőmű működését
A kormányfő a nyári hőség és a Duna alacsony vízállása miatt kialakult energetikai helyzetről is beszélt.
Azt mondta, a Paksi Atomerőmű teljesítménye 2000 megawattról 230 megawattra csökkent, ezért fennállt a teljes leállás veszélye. Állítása szerint két 80 méteres uszályt süllyesztettek a folyómederbe, és 43 ezer köbméter sziklából fenékküszöböt építettek, amivel biztosítani tudták az erőmű hűtését.
„Nem hárítjuk a felelősséget, nem bénulunk meg, és nem keresünk kifogásokat. Felmérjük a helyzetet, döntünk és cselekszünk” – jelentette ki.
Felülvizsgálják az autópálya-koncessziót
A miniszterelnök azt is közölte, hogy felülvizsgálják a 35 évre szóló autópálya-koncessziót.
Szerinte az előző rendszerben az állam biztosította a pénzt, a piacot és a megrendeléseket, miközben a haszon egy szűk üzleti körhöz került.
Azt mondta, amit lehet, visszavesznek állami kézbe, más esetekben pedig újratárgyalják a korábban megkötött szerződéseket.
Vagyonadót vezetnének be a leggazdagabbaknak
Magyar Péter a felszólalásban azt is bejelentette, hogy vagyonadót vezetnek be a legtehetősebbek számára.
Szerinte a közös terhekhez mindenkinek a saját lehetőségei alapján kell hozzájárulnia, ezért a társadalom legvagyonosabb rétegének nagyobb részt kell vállalnia.
Azt is hangsúlyozta, hogy a törvénytelen vagyongyarapodással szemben továbbra is szigorúan kívánnak fellépni.
„A romeltakarítás még folyik”
Beszéde végén Magyar Péter ismét visszatért a felszólalás elején felidézett történelmi képhez.
„A romeltakarítás még folyik” – fogalmazott. Szerinte a kormány célja nem a korábbi intézményi rendszer egyszerű helyreállítása, hanem új alapok létrehozása.
„Nem az omladozó, régi falakat ragasztjuk össze – új, sziklaszilárd intézményi alapokat rakunk le” – mondta a kormányfő.
