2027. május 20-án jelentős változás lép életbe a világ hivatalos időmérésében: megszűnik a szökőmásodpercek alkalmazása. A döntés hátterében a Föld forgásának ingadozása és a számítógépes rendszerek biztonsága áll. Bár a változás a modern időmérés egyik legfontosabb reformja, a hétköznapokban szinte senki sem fogja észrevenni: sem a karórákat, sem a telefonokat nem kell miatta átállítani.
A nemzetközi döntést 2026. október 15-én, csütörtökön hozták meg Versailles-ban, az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM) 28. ülésén. A részt vevő országok képviselői arról határoztak, hogy a koordinált világidő, vagyis az UTC 2027 májusától megszakítás nélkül működik tovább, és többé nem igazítják ki időnként egy-egy másodperc hozzáadásával vagy elvételével.
A változtatásról az Euronews számolt be, a döntést pedig a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) hivatalos határozata is megerősíti.
A háttérben egy különös jelenség áll: miközben a Föld forgása hosszú távon lassul, az elmúlt években időnként a megszokottnál gyorsabban fordult meg a tengelye körül. Emiatt felmerült annak lehetősége, hogy a történelemben először nem hozzáadni, hanem elvenni kellene egy másodpercet a hivatalos időből.
Miért kellett eddig szökőmásodperceket hozzáadni az időhöz?
A világ hivatalos időmérésének alapját az atomórák adják. Ezek rendkívül pontosan mérik az idő múlását, és működésük nem függ közvetlenül attól, milyen gyorsan forog a Föld.
A bolygó forgási sebessége viszont nem teljesen állandó. A Hold gravitációs hatása, az óceánok mozgása, valamint a Föld belsejében és légkörében zajló folyamatok kisebb ingadozásokat okozhatnak.
Ez azért fontos, mert az atomórák által mért idő és a Föld forgásához kötött csillagászati idő hosszabb távon eltérhet egymástól.
Az eltérés kordában tartására 1972-ben vezették be a szökőmásodperceket. Amikor szükségessé vált, a világidőhöz egyetlen másodpercet adtak hozzá, hogy az továbbra is közel maradjon a Föld forgásán alapuló időhöz.
1972 óta összesen 27 szökőmásodpercet iktattak be, az utolsót 2016. december 31-én.
Egy ilyen korrekció alkalmával a nap utolsó perce kivételesen 61 másodpercig tartott. Az órák ilyenkor a 23:59:59 után nem közvetlenül 00:00:00-ra váltottak, hanem megjelent egy további időpont: 23:59:60.
A legtöbb ember ebből semmit sem érzékelt, a digitális rendszerek működésében viszont komoly problémákat okozhatott.
Egyetlen másodperc is megzavarhatja a számítógépeket
A modern világ számos szolgáltatása rendkívül pontos időszinkronizációra épül. A banki tranzakciók, a távközlési hálózatok, a műholdas navigációs rendszerek és az energiahálózatok működésében is fontos, hogy az egymással kommunikáló eszközök azonos időt használjanak.
A szökőmásodpercek éppen azért jelentenek kihívást, mert nem szabályos időközönként következnek be. A beiktatásukról a Föld forgásának aktuális megfigyelése alapján döntenek, így a szoftvereknek külön fel kell készülniük ezek kezelésére.
A múltban több alkalommal is jelentkeztek informatikai problémák a szökőmásodpercek miatt. A 2012-es korrekció például egyes internetes szolgáltatások működését zavarta meg, köztük a Reddit és a LinkedIn rendszereit.
A technológiai vállalatok különböző megoldásokat dolgoztak ki a problémák elkerülésére. Egyes rendszerek a plusz másodpercet nem egyszerre illesztik be, hanem hosszabb időszakra elosztva, fokozatosan módosítják az időmérést.
Ez csökkentheti a hirtelen időugrásból eredő hibákat, de újabb gondot jelenthet, ha az egymással kommunikáló rendszerek eltérő módszerekkel kezelik ugyanazt a korrekciót.
A nemzetközi szakértők ezért már évek óta keresték annak módját, hogyan lehetne megszüntetni a szökőmásodpercek okozta kockázatokat.
A Föld gyorsulása miatt először kellett volna egy másodpercet elvenni
A szökőmásodpercek bevezetése óta kizárólag pozitív korrekciókra volt szükség: a hivatalos időhöz mindig hozzáadtak egy másodpercet.
Az elmúlt években viszont a Föld forgása időnként felgyorsult. Ez azt jelenti, hogy egyes napok valamivel rövidebbek voltak a pontosan 24 órás időtartamnál.
Emiatt felmerült egy negatív szökőmásodperc alkalmazásának lehetősége. Ebben az esetben egy másodpercet ki kellene hagyni az UTC-ből, vagyis a hivatalos idő egy pillanat alatt előreugrana.
Ilyen korrekcióra korábban még soha nem került sor.
A szakértők szerint éppen ez jelenti az egyik legnagyobb kockázatot. Bár a számítógépes rendszerek már a hozzáadott szökőmásodperceket is nehezen kezelhetik, egy másodperc kihagyásának következményei még kevésbé ismertek.
A 2026-os nemzetközi határozat előkészítésében részt vevő szakemberek arra figyelmeztettek, hogy a negatív szökőmásodpercre való felkészülés jelentős költségekkel járna, és a kritikus infrastruktúrákban komoly működési zavarokat okozhatna.
A helyzetet technikai szempontból a 2000-es évváltással kapcsolatos informatikai problémákhoz is hasonlították, amikor világszerte szoftverek tömegeit kellett ellenőrizni és módosítani.
A szökőmásodpercek megszüntetéséről 2022-ben már megszületett az elvi döntés, amely eredetileg legkésőbb 2035-re irányozta elő az átállást. A negatív korrekció növekvő kockázata miatt a határidőt végül 2027. május 20-ra hozták előre.
Mi történik az óráinkkal 2027. május 20-án?
A változás legfontosabb gyakorlati következménye, hogy a koordinált világidő a jövőben folyamatos időskálaként működik, szökőmásodpercek nélkül.
Az átállás napján nem kell egy órával vagy egy másodperccel előre- vagy visszaállítani az órákat. A telefonok, számítógépek, karórák és más hétköznapi időmérő eszközök továbbra is a megszokott időt fogják mutatni.
Az igazi különbség hosszú távon jelentkezik.
A korábbi szabályozás célja az volt, hogy az UTC és a Föld forgásán alapuló UT1 időskála eltérése legfeljebb 0,9 másodperc legyen. Az új rendszer ezt a korlátot jelentősen megemeli.
A nemzetközi határozat szerint a két időskála közötti különbség a jövőben akár 3600 másodpercet, vagyis egy teljes órát is elérhet.
Ez nem jelenti azt, hogy a világidő 2027-ben hirtelen egy órával eltérne a Föld forgásától. Az eltérés fokozatosan, rendkívül hosszú idő alatt halmozódhat fel.
A szakértők becslése szerint több ezer év is eltelhet, mire ilyen nagyságrendű különbség kialakulna.
A változás elsősorban azokat a tudományos és műszaki területeket érinti, ahol különösen fontos a Föld forgási helyzetének pontos ismerete. Ilyen például a csillagászat, a geodézia és bizonyos műholdas alkalmazások.
Ezekben a rendszerekben a szakembereknek a jövőben is külön figyelembe kell venniük az atomidő és a Föld forgásán alapuló idő közötti eltérést.
A téli és a nyári időszámításhoz nincs köze a változásnak
A 2027-es reformot nem szabad összekeverni az Európában alkalmazott óraátállítással.
A szökőmásodpercek megszüntetése az egész világot érintő időmérési szabályváltozás, míg a nyári és téli időszámítás közötti váltás országonként vagy térségenként meghatározott rendszer.
Magyarországon és Romániában 2026. október 25-én, vasárnap hajnalban térnek át a téli időszámításra. Magyarországon hajnali 3 órakor 2 órára, Romániában pedig 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az órákat.
A 2027. május 20-án életbe lépő új UTC-szabályozás ezen semmit sem változtat. A nyári és téli időszámításra vonatkozó rendelkezések ettől függetlenül maradnak érvényben.
