Türelmet kért a magyaroktól Magyar Péter miniszterelnök, aki az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában az előző kormány elszámoltatásáról, az ellopott vagyon visszaszerzéséről, az Európai Unióval fennálló vitákról és Ukrajna csatlakozásáról is beszélt. A kormányfő elismerte, hogy sokan gyorsabb eredményeket várnak, de hangsúlyozta: a felelősségre vonásnak a jogállamiság keretei között kell történnie. Emellett megvédte a milliárdosokra kivetett vagyonadót és a kormány szociális intézkedéseit is.
A magyar társadalom mielőbbi felelősségre vonást és az előző kormány idején jogellenesen felhasznált közvagyon visszaszerzését várja, a folyamat azonban nem mehet a jogállamiság rovására – erről beszélt Magyar Péter az Associated Pressnek adott, szerdán közzétett interjújában.
A miniszterelnök szerint a társadalmi elvárások érthetők, különösen azután, hogy az elmúlt években Magyarország az Európai Unió egyik legkorruptabb és legszegényebb tagállamává vált.
„A magyar emberek érthető módon látni akarják a felelősök elszámoltatását, megbüntetését és az ellopott javak visszaszerzését” – fogalmazott a kormányfő.
Hozzátette, hogy az elszámoltatásnak éppen azokat a jogállami elveket kell követnie, amelyeket szerinte Orbán Viktor korábbi kormánya rendszeresen figyelmen kívül hagyott.
Magyar Péter: A maffiafilmeknél sem az első tíz perc a legizgalmasabb
Az előző kormány több tisztségviselőjét már őrizetbe vették korrupcióval kapcsolatos gyanú miatt, a miniszterelnök azonban érzékeli, hogy a közvélemény ennél gyorsabb és látványosabb eredményeket szeretne.
„Érzem a türelmetlenséget” – ismerte el, majd hangsúlyozta, hogy a kormány célja egy demokratikus, az uniós jogot és az alapvető jogokat tiszteletben tartó ország felépítése.
Ez pedig szerinte időigényes folyamat.
„Igyekszem elmagyarázni az embereknek, hogy a maffia- és bűnügyi filmeknél sem az első tíz perc a legizgalmasabb, hanem a közepe és a vége” – fogalmazott a kormányfő.
Magyar Péter úgy értékelte, hogy Orbán Viktor kormányzása alatt Magyarország jelentősen visszaesett ahhoz képest, milyen helyzetben volt a 2004-es európai uniós csatlakozás idején.
Év végéig rendezné az Európai Unióval fennálló, milliárdos vitát
Az interjúban szóba került az Európai Unió Bíróságának 2024-es ítélete is, amely Magyarországot a menekültügyi szabályok megsértése miatt egyszeri 200 millió eurós, valamint napi egymillió eurós bírsággal sújtotta.
A miniszterelnök szerint az ítélet óta jelentősen megváltozott az európai politikai környezet a bevándorlás kérdésében, ezért indokolatlannak tartja a szankció fenntartását.
Magyarország a büntetés következtében már egymilliárd eurót veszített.
„Nem gondolom, hogy ez jogos” – jelentette ki.
Magyar Péter abban bízik, hogy az év végéig sikerül megállapodnia Brüsszellel a bírság ügyében. A tárgyalásokat az Európai Unió következő hétéves költségvetésének elfogadásával is összekapcsolta.
„Nem hiszem, hogy lehetne közös EU-s költségvetés anélkül, hogy megoldanánk ezt a problémát” – hangsúlyozta.
Az AP beszámolója szerint a Tisza–kormány reformjainak hatására az Európai Unió már bejelentette a korábban befagyasztott uniós források felszabadítását, ugyanakkor a migrációs bírság kérdése továbbra is rendezetlen.
Új fejezet kezdődhet a magyar–ukrán kapcsolatokban
A kormányfő az Ukrajnával fennálló kapcsolatokról is beszélt. Kiemelte, hogy a múlt héten elfogadott ukrán nyelvtörvény fontos előrelépést jelenthet a két ország viszonyában, különösen a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvi oktatáshoz való jogának biztosítása szempontjából.
A jogszabály szerinte „lehetőséget nyújt arra, hogy új fejezetet nyissunk az ukrán–magyar kapcsolatokban, amelyek éveken át rendkívül fagyosak voltak”.
Magyar Péter üdvözölte azt is, hogy Kijev elismerte a szovjet Ukrajna felelősségét a magyarok 1944 és 1946 közötti deportálásában és megkínzásában. Ezt „a megbékélés felé tett fontos lépésnek” nevezte.
A Tisza–kormány korábban szolidaritását fejezte ki Ukrajnával, Oroszországot pedig nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősítette.
A miniszterelnök ugyanakkor továbbra sem támogatja Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását. Álláspontja szerint a tagságot minden országnak saját teljesítménye és a csatlakozási feltételek teljesítése alapján kell elnyernie, ráadásul egy háborúban álló ország felvétele különösen problémás lenne.
„Aláásná az Európai Unió hitelességét, ha egyes jövőbeli tagokat a »gyorsítósávra« tennénk” – jelentette ki.
Magyar Péter a vagyonadóról: „Ezt úgy hívják, emberség”
Az interjú egyik fontos témája a kormány gazdaság- és szociálpolitikája volt, különös tekintettel a 2027. január 1-jétől bevezetendő milliárdosok vagyonadójára.
Magyar Péter szerint elődje gazdaságpolitikája két részre szakította a magyar társadalmat: a vagyonosokra, az oligarchákra és azok környezetére, valamint mindenki másra.
A kormányfő visszautasította, hogy a vagyonadó vagy a szociális intézkedések baloldali politikussá tennék.
„A vagyonadó nem tesz szocialistává. Nem leszek tőle baloldali. Ezt úgy hívják, emberség. Úgy hívják, társadalmi igazságosság” – fogalmazott.
A kormány tervei között szerepel a családi pótlék és a minimálnyugdíj megduplázása is.
A miniszterelnök korábban a parlamentben ismertette a vagyonadó várható költségvetési hatásait. A számítások szerint az intézkedés évente mintegy 200 milliárd forintos bevételt hozhat az államnak, és körülbelül 15 ezer milliárdost érinthet.
A bevétel jelentős részben fedezheti a tervezett, 250 milliárd forintos személyijövedelemadó-csökkentést, amelyből több mint két és fél millió magyar részesülhet.
