Alexander J. Motyl a Rutgers University-Newark politológia professzora, Ukrajna, Oroszország és a Szovjetunió, valamint a nacionalizmus, a forradalmak és a birodalmak szakértője szerint az Európai Uniónak meg kellene találnia a módját, hogy kizárj Magyarországot, vagy legalábbis felfüggessze a szavazati jogát. Erről a The Hill című lapban megjelent véleménycikkében beszélt a politikai szakértő.
Motyl szerint az Orbán vezette kormány „kihasználja” az Európai Uniót, „anélkül, hogy bármit is adna cserébe.” Magyarország „elutasítja az EU által képviselt szinte összes értéket és elvet, miközben továbbra is részesül az európai nagylelkűségből” – mondja a politológus.
Az amerikai professzor szerint „Orbán fél-autokratikus rendszere nyíltan megsérti a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot, a kisebbségi jogokat, a pluralizmust, a toleranciát és az igazságosságot.”
Orbán Viktor március 15-i beszédében például azt mondta, le fog számolni azokkal a politikusokkal és újságírókkal, akik külföldi támogatásban részesülnek.
„A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják” – fogalmazott a miniszterelnök.
Motyl professzor a Freedom House Magyarországról alkotott értékelésére is kitért. A Freedom House egy amerikai központú nonprofit civil szervezet, amely a demokrácia, a politikai és emberi szabadságjogok helyzetének kutatásával foglalkozik. A civil szervezet Magyarországnak a 100-ból 65 pontot adott, „részben szabadnak” minősítve az országot – ez a besorolás azokat az országokat jelöli, ahol jelentős korlátozások vannak a politikai és polgári szabadságjogok terén.
De nem Motyl az egyetlen, aki hasonló véleményt fogalmazott meg. A Foreign Policy című magazin egyik cikkében azt állította, hogy Magyarország „diktatúrává alacsonyodott” Orbán Viktor vezetése alatt.
„Magyarország ma egy virágzó diktatúra. A rezsim korlátozta a sajtószabadságot, marginalizálta az ellenzéket, felszámolta a demokratikus kontrol és egyensúly mechanizmusait, ellenőrzése alatt tartja a civil társadalmat, manipulálta a választási törvényeket és semlegesítette a kritikát – biztosítva, hogy csak rendkívüli események, nem pedig választások távolíthatják el a hatalomból” – áll az elemzésben.
„Egy állam, amely 2004-ben minden lépést megtett az EU-hoz való csatlakozáshoz, mindössze hat évvel később gyors hanyatlásba kezdett a tekintélyelvűség felé.”
A Foreign Policy szerint azonban mindebben az Európai Unió is hibás, „mivel nemcsak végignézte a korrupció ilyen szintű kibontakozását”, hanem anyagi támogatást is biztosított hozzá, hiszen 2014 és 2020 között Magyarország mintegy 34 milliárd dollárnyi uniós forrást kapott.
Bár az Unió az utóbbi időben bekeményített, a Fidesz végül kilépett az Európai Néppártból, és az elmúlt 3 évben az EU több uniós forrást is befagyasztott, a Foreign Policy szakértői szerint ezek az intézkedések „nem kényszerítették Budapestet arra, hogy jelentősen változtasson a legkirívóbb visszaéléseken.” Orbán Viktor többek között továbbra is megvétózta az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásokat.
A Foreign Policy szakértői szerint az EU nagy árat fizet azért, hogy tolerálja Orbán Viktort, és az általa népszerűsített populista modellt Európa más országai is kezdik átvenni, többek között Hollandia, Finnország, Svédország, Szlovákia, Ausztria és Horvátország is.
Azt is kiemelték, hogy Donald Trump „nagyszerű vezetőnek” nevezte Orbánt, és újraválasztása után a magyar miniszterelnök az első külföldi vezetők között volt, akikkel felvette a kapcsolatot.
Alexander Motyl professzor szerint az Orbán Viktor vezette kormány antidemokratikus túlkapásainak arra kellene késztetniük az Európai Uniót, hogy „ajtót mutasson Magyarországnak”, bár ez nem ilyen egyszerű, mivel nem létezik olyan jogi eszköz, ami ezt lehetővé tenné. Ehelyett egy másik megoldást javasolt: Magyarország szavazati jogának felfüggesztését. Bár elismeri, hogy ez az eljárás nehézkes lehet, hangsúlyozta, hogy „létezik egy mechanizmus. Már csak a szükséges politikai akarat hiányzik.”
A politológus szerint ennek több előnye is lenne. Egyrészt az Unió a tagállamok többségének akarata szerint járhatna el olyan kérdésekben, amikben Magyarország nem ért egyet, például a bevándorlást és az orosz-ukrán háborút illetően, másrészt Magyarország szavazati jogának felfüggesztése erős jelzést küldene más tagállamok számára arról, hogy az EU komolyan veszi az alapvető értékeit.
Ezenkívül ez a felfüggesztés a szakértő szerint akár oda is vezethet, hogy Magyarország követi Nagy-Britannia példáját, és kilép az Unióból. De azt is felvetette, hogy a Brüsszelből érkező támogatások elvágásának lehetősége elindíthatna egy folyamatot, ami az Orbán-kormány végét jelenthetné „a nép ereje által.”
Ezt a javaslatot nem Motyl vetette fel először, egy hónappal ezelőtt például a Carnegie Europe külpolitikai elemzésekkel és európai ügyekkel foglalkozó, a nemzetközi kapcsolatokra, az európai biztonságra, az EU bővítésére, a demokráciára és az EU külpolitikájára összpontosító agytröszt elemzői is hasonló felhívást intéztek az EU-hoz.
Akkor úgy fogalmaztak, hogy Magyarország szavazati jogának felfüggesztése szükséges „az EU hitelességének megmentéséhez”, mivel „Orbán Viktor kormánya folyamatosan szabotálja az Oroszország elleni uniós szankciók félévente történő megújítását.”
A Carnegie Europe elemzői szerint „Magyarország az Európai Unió külpolitikai döntéseinek több mint a felét blokkolja.” Ráadásul egyre több tagállam vélekedik hasonlóan, és Szlovákia például máris Magyarország fontos szövetségese lett. Ez pedig a szakértők szerint bénultságot eredményez a gyorsan változó geopolitikai és technológiai fejleményekkel szemben.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szabályozza az eljárást, amellyel az Európai Unió értékeit súlyosan és tartósan megsértő tagállam egyes jogai, beleértve a tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogot, felfüggeszthetők.
Az elemzők elismerik, hogy ezt a folyamatot nehéz véghezvinni, mivel valamennyi tagállam kollektív hozzájárulására lenne szükség, de még mindig ezt tartják a legjobb megoldásnak, mivel az adott állam nem tudja megakadályozni az eljárást. Az eljárást a Tanács, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság kezdeményezheti. Korábban, 2018-ban az EU már elindította ezt az eljárást Magyarország ellen, de még nem született döntés.
