Magyar Péter szorosabb kapcsolatokat akar kiépíteni Ausztriával és más közép-európai országokkal. A leendő miniszterelnök kijelentette, hogy egyik prioritása a regionális együttműködés megerősítése, különösen Ausztriával. A Politico megfogalmazása szerint Magyar „újra fel akarja helyezni az Osztrák-Magyar Monarchiát a térképre.”
„Mégiscsak egy közös országunk volt, egy nagyon szép közös történelmünk volt, és nagyon fontos gazdasági partnere Ausztria Magyarországnak… Szeretném, hogy ha újra nagyon erős kapcsolat lenne Ausztria és Magyarország között, nemcsak történelmi okok miatt, hanem kulturálisan, gazdaságilag, mindenféle szempontból”– fogalmazott Magyar Péter a Tisza választási győzelmét követő első nemzetközi sajtótájékoztatón.
Magyar terve egy erősebb közép-európai blokk létrehozását célozza az Európai Unión belül, hasonló elképzelésekkel rendelkező vezetőkkel együtt.
Azt is felvetette, hogy nemcsak a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) együttműködését szeretnék megerősíteni, de feltett szándékuk kiterjeszteni ezt az együttműködést, és lehetőség szerint összevonni azt a „slavkovi hármakkal” (Csehország, Szlovákia, Ausztria), sőt akár más országokat is meghívni egy „erős Közép-Európa” alakulhasson ki.
E stratégia fényében Magyar Péter első külföldi látogatásait Varsóba és Bécsbe tervezte.
A Politico szerint Magyar akár arra is felhasználhatja a lengyel miniszterelnökkel, Donald Tuskkal való találkozót, hogy helyreállítsa a Budapest és Brüsszel közötti kapcsolatokat, és feloldja az uniós források befagyasztását – hiszen kampányának egyik központi témája épp ezeknek a pénzeknek a felszabadítása volt.
Magyar célja, hogy jelentős összegeket szerezzen Magyarország számára, beleértve a 18 milliárd euró értékű európai források felszabadítását, Budapest csatlakozását a SAFE-kezdeményezéshez, valamint a migrációs uniós jogszabályok be nem tartása miatt kiszabott, napi egymillió euró értékű európai szankciók felfüggesztését.
Az elképzelés központi pillére az Ausztriával való kapcsolat. A magyar gazdaságba befektetett több mint 11,7 milliárd euró és a szomszédos országban dolgozó 134 ezer magyar állampolgár révén ugyanis a két ország gazdasága szorosan összefonódik.
Ugyanakkor a kezdeményezést beárnyékolhatja az országok eltérő hozzáállása Ukrajna támogatásához.
Miközben Ausztria és Lengyelország aktívan támogatja a Kijevnek nyújtott pénzügyi segítséget, Magyar – bár ígéretet tett arra, hogy nem fogja blokkolni az Ukrajnának szánt támogatásokat, ahogy azt Orbán Viktor kormánya tette – továbbra is óvatos, visszafogott álláspontot képvisel ebben a kérdésben.
Csehországgal és Szlovákiával együtt Magyarország végül nem csatlakozott a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomaghoz sem.
