Újabb akadály gördült Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai uniós csatlakozási folyamata elé: Magyarország egy kulcsfontosságú eljárási lépést halasztott el, ami lassíthatja a két ország tárgyalásainak előrehaladását.
Kijev és Kisinyov (magyarul Kisjenő) az elmúlt napokban jelentős előrelépést könyvelhetett el, miután az Európai Unió tagállamai június 15-én egyhangú döntéssel jóváhagyták az első hivatalos tárgyalási fejezet megnyitását mindkét ország számára. Ez hosszú idő után áttörést jelentett az uniós integráció útján.
A folyamat éveken át politikai akadályokba ütközött, főként azért, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök következetesen ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását. Mivel Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakozási folyamata politikailag összekapcsolódik, egyik ország sem tud külön haladni a másik nélkül.
Mindkét állam gyorsabb tempóra számított. Taras Kachka, Ukrajna miniszterelnök-helyettese a hónap elején arról beszélt, hogy Kijev célja, hogy július közepéig mind a hat tárgyalási klasztert megnyissa.
Ez a terv most komoly késésbe ütközhet.
Magyarország egyedüliként mondott nemet
A Politico információi szerint Magyarország kedden megakadályozta, hogy a 27 tagállam közös levelet küldjön az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak. A dokumentum az uniós fővárosok közös álláspontját rögzítette volna a következő lépések kapcsán.
A diplomáciai források szerint Magyarország volt az egyetlen tagállam, amely ellenezte a kezdeményezést. Mivel az ilyen döntésekhez teljes egyhangúság szükséges, az ügy egyelőre megakadt, és várhatóan a jövő héten ismét napirendre kerül.
A magyar álláspont egyértelműen jelzi, hogy Budapest továbbra is fenntartásokkal kezeli Ukrajna gyorsított uniós integrációját.
Budapest lassabb tempót akar
Bár Magyarország nem blokkolta az első tárgyalási csomag megnyitását, ragaszkodott ahhoz, hogy a „a lehető leghamarabb” kifejezést töröljék a múlt heti brüsszeli csúcstalálkozó zárókövetkeztetéseiből.
Az egyik diplomata szerint ez világos üzenet volt arra, hogy a magyar kormány nem támogatja a felgyorsított csatlakozási menetrendet.
A múlt heti Európai Tanács ülését követően Orbán Viktor nyíltan beszélt arról, hogy szerinte nem helyes egyszerre megnyitni az összes tárgyalási klasztert.
„Összesen hat klaszter van, és nem tartjuk jó ötletnek, hogy mindet egyszerre nyissák meg. Egyrészt azért, mert az elsőn még meg sem száradt a tinta. Másrészt azért, mert ez rossz üzenetet közvetítene a nyugat-balkáni országoknak – Szerbiának, Albániának, Montenegrónak és Észak-Macedóniának –, amelyek évek óta az EU-csatlakozásért dolgoznak” – fogalmazott.
