„Hamis mese” – így reagált Matolcsy György volt jegybankelnök azokra az állításokra, amelyek szerint eltűnt a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak juttatott 266,5 milliárd forint. Legújabb YouTube-videójában azt állítja, hogy a vagyon továbbra is megvan, és pontosan nyomon követhető, hol található. A volt MNB-elnök szerint a vita valójában a befektetések értékeléséről szól, nem pedig eltűnt pénzről. Az Állami Számvevőszék ugyanakkor korábban súlyos gazdálkodási hiányosságokat és jelentős vagyonvesztést tárt fel az alapítványoknál.
Újabb videóval jelentkezett Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. A volt jegybankelnök az Aranykor című YouTube-sorozatának legfrissebb, Hol van a pénz? című epizódjában igyekszik tisztázni, mi történt az MNB által létrehozott alapítványok vagyonával.
A jegybank 2013 és 2016 között összesen 266,5 milliárd forintot juttatott alapítványainak, amelyek később összeolvadtak. A pénzt összetett vállalati és befektetési struktúrákon keresztül helyezték el, többek között közép-európai ingatlanokba.
Az alapítványi vagyon kezelése körül azonban súlyos problémák merültek fel. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025 márciusában nyilvánosságra hozott jelentése jelentős gazdálkodási és ellenőrzési hiányosságokat azonosított, és büntetőfeljelentést tett. Az alapítvány vagyonkezelőjének későbbi beszámolója 2024 végére mintegy 270 milliárd forintos vagyonvesztést mutatott ki.
Matolcsy szerint megvan a 266,5 milliárd forintos alapítványi vagyon
A volt jegybankelnök legújabb videójában határozottan visszautasította, hogy az alapítványoknak juttatott pénz eltűnt volna.
„Azt olvasom mindenhol, majdnem mindenhol, hogy eltűnt az alapítói vagyon, 266,5 milliárd forint. Nem, ez hamis mese. Az igazság ezzel szemben az, hogy megvan a vagyon, pontosan megmondható, hogy hol van, és én most újból elmondom az igazságot, pontosan hol van a vagyon” – jelentette ki.
Matolcsy György szerint a pénz jelentős részét tizenkét közép-európai ingatlanba, elsősorban irodaházakba és bevásárlóközpontokba fektették. Az épületek Varsótól Budapesten át Szófiáig több nagyvárosban találhatók, bérlőik pedig rendszeresen fizetnek, így az ingatlanok bevételt termelnek.
Állítása szerint a vagyon soha nem került ki az alapítványok tulajdonosi köréből. Bár a befektetéseket több vállalaton keresztül hajtották végre, a végső tulajdonosi kapcsolat mindvégig fennmaradt.
A befektetési rendszer egyik meghatározó szereplője a varsói tőzsdén jegyzett GTC ingatlanbefektető társaság, amelynek részvényeit az alapítvány vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. vásárolta meg.
Matolcsy szerint az ÁSZ sem azt állapította meg, hogy a vagyon eltűnt, hanem azt, hogy az alapítvány tulajdonában lévő részvénycsomag értéke csökkent, és ezt a veszteséget megfelelően el kellett volna számolni.
Milliárdos értékvesztés: jelentősen zuhantak a GTC részvényei
A volt jegybankelnök a videóban több pénzügyi adatot és értékbecslést is bemutatott annak alátámasztására, hogy a befektetések mögött továbbra is jelentős ingatlanvagyon áll.
Az általa ismertetett, 2024. december 31-i adatok szerint a GTC összes eszközének értéke 3223,6 millió euró volt, ezen belül az ingatlanvagyon 2864 millió eurót, a nettó eszközérték pedig 1248 millió eurót tett ki.
A társaság részvényeinek tőzsdei árfolyama ugyanakkor jelentősen visszaesett. Míg 2019-ben egy részvény 9,68 zlotyt ért, 2024 végére az árfolyam 3,89 zlotyra csökkent.
Matolcsy ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a részvényenkénti nettó eszközérték ekkor 9,55 zloty volt.
A volt jegybankelnök szerint a két érték közötti különbség részben azzal magyarázható, hogy a GTC részvényeinek viszonylag kis hányadával kereskednek szabadon a tőzsdén, a papírok mintegy 80 százalékát ugyanis három tulajdonos birtokolja.
A részvényárfolyam csökkenése azonban komoly veszteséget jelentett a befektetők számára. A HVG februári számítása szerint az alapítványi befektetés akkor mintegy 180 milliárd forintos veszteségben állt.
A GTC papírjainak árfolyama azóta tovább csökkent: 2026 októberének elején már 2,38 zloty körül kereskedtek velük, miközben az Optima korábban nagyjából 9 zlotys árfolyamon vásárolta a részvényeket.
A társaság új vezetésének sikerült elhárítania a közvetlen csődveszélyt, a jelentős hitelállomány azonban továbbra is korlátozza a vállalat pénzügyi mozgásterét.
A volt jegybankelnök szerint a kötvények értékelése körül van a vita
Matolcsy György arra is kitért, hogy az alapítvány nem közvetlenül vásárolta meg az összes ingatlant, hanem kötvényeken keresztül juttatta el a pénzt saját befektetési társaságához.
Ezért szerinte különbséget kell tenni az ingatlanok becsült értéke, a részvények tőzsdei árfolyama és az alapítvány könyveiben szereplő kötvények értéke között.
Érvelése alapján a vita középpontjában nem az áll, hogy fizikailag hol található a befektetett vagyon, hanem az, hogy a kötvényeket milyen értéken kell nyilvántartani.
A volt jegybankelnök azt is hangsúlyozta, hogy a befektetési döntéseket az alapítványok kuratóriumai hozták meg. A GTC többségi részvénycsomagjának 2020 áprilisi megvásárlásáról is a kuratórium döntött, amit állítása szerint az ÁSZ jelentése is rögzít.
Matolcsy egyúttal kijelentette, hogy csak a jegybankelnöki megbízatásának 2025. márciusi lejártáig tud felelősen nyilatkozni az alapítványi vagyon helyzetéről. Az ezt követően történt esetleges változásokról már nem kívánt felelősséget vállalni.
Parlamenti vizsgálóbizottság is meghallgatná Matolcsy Györgyöt
Az alapítványi vagyon kezelésével kapcsolatban büntetőeljárás zajlik, és parlamenti vizsgálóbizottság is vizsgálja az ügy politikai összefüggéseit.
Az október elején felállított bizottság már meghallgatta Kósa Lajos és Bánki Erik korábbi fideszes országgyűlési képviselőket, és arról is döntött, hogy Matolcsy Györgyöt szintén beidézi.
A volt jegybankelnököt korábban már kihallgatták a hatóságok, ám az egy másik, az Erste Bankkal kapcsolatos ügyben történt.
Matolcsy 2025 májusában indította el YouTube-csatornáját, amelyen kezdetben általánosabb gazdasági kérdésekről, például az amerikai pénzügyi kultúráról és a jegybanki aranytartalékról beszélt.
Idén szeptemberben azonban Aranykor címmel új sorozatba kezdett, amelyben már közvetlenül reagál a jegybankelnöksége alatt hozott döntéseket érő bírálatokra.
A sorozat első részében többek között azt hangsúlyozta, hogy az MNB-alapítványokba helyezett vagyon szerinte is közpénz, és az „elvesztette közpénz jellegét” kijelentés nem tőle származik.
