Első hallásra futurisztikus ígéretnek tűnik: egy online tér, ahol nem emberek keresnek munkát cégeknél, hanem mesterséges intelligencia „ügynökök” alkalmaznak embereket konkrét feladatokra. A RentAHuman nevű platform pontosan ezt ígéri – a kezdet azonban jóval árulkodóbb volt annál, mint amit a koncepció sugallt.
A weboldal indulásakor gyakorlatilag elárasztották azok a felhasználók, akik gyors pénzszerzésben reménykedtek, miközben az állítólagos mesterséges „munkaadók” szinte teljesen hiányoztak – írja a Futurism.
Néhány hét elteltével megjelentek az első „sikertörténetek”, amelyekkel a platform működőképességét próbálták igazolni. Ezek közül az egyik legtöbbet idézett eset egy tokiói jelenet volt: egy férfi a világ egyik legforgalmasabb kereszteződésén állt, kezében egy táblával, amelyen az állt, hogy „egy AI alkalmazta”.
Az ilyen típusú feladatok gyorsan elterjedtek. Egyszerű, látványos, de érdemi értéket alig hordozó megbízások jelentek meg, amelyek inkább demonstrációként szolgáltak, mint valódi munkalehetőségként.
A platform így, több százezer regisztrált felhasználóval, inkább tűnik egy kísérleti kirakatnak vagy marketingeszköznek, mint működő munkaerőpiacnak.
A rendszer működésének korlátait jól példázza egy különös eset, amely gyorsan körbejárta az internetet. Egy mesterséges intelligenciához kötött profil „felbérelt” egy embert, hogy engedjen vissza az óceánba egy kifogott homárt.
A történet szerint az AI választotta ki a jelentkezők közül a megfelelő személyt, koordinálta a kommunikációt, és meghatározta a feladat lépéseit. A háttérben azonban folyamatos emberi jelenlétre volt szükség: operátorok segítették a rendszert olyan információk feldolgozásában, amelyeket az önmagában nem tudott értelmezni.
A kiválasztott mexikói tartalomkészítő végrehajtotta az utasításokat, dokumentálta a folyamatot, a fizetéssel kapcsolatban azonban ellentmondás alakult ki. Bár a rendszer teljesítettnek jelezte a tranzakciót, a munkát végző személy állítása szerint nem kapott pénzt.
A platformon elérhető feladatok jelentős része továbbra is nehezen értelmezhető. Egyes megbízások hétköznapi, alacsony hozzáadott értékű tevékenységekre korlátozódnak, míg mások olyan technikai jellegű feladatokat céloznak, amelyeket a mesterséges intelligencia elvileg már önállóan is képes lenne elvégezni.
Ez az ellentmondás felveti a kérdést: valóban egy új típusú munkaerőpiac születik, vagy inkább egy kísérleti tér, ahol a technológia még messze van a gyakorlati alkalmazhatóságtól?
A jelenlegi példák inkább azt mutatják, hogy az AI-ügynökök működése erősen függ az emberi háttértől, a folyamatok következetessége pedig még korlátozott. A látványos történetek mögött így egy olyan rendszer rajzolódik ki, amely inkább demonstrál, mint valódi alternatívát kínál.
