Hétfőn megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény tizenhatodik módosítását: a javaslatot 135 igen, 50 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett fogadták el. A döntés több ponton is alapvetően írja át a politikai és intézményi kereteket: korlátozza a miniszterelnöki megbízatás időtartamát, előkészíti a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetését, valamint megteremti a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolásának alaptörvényi lehetőségét.
A módosítást nem a kormány, hanem a Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István nyújtotta be egyéni képviselői indítványként. A parlamenti vitában Melléthei-Barna Márton úgy fogalmazott, a javaslat három világos üzenetet hordoz:
- A hatalom nem örök.
- A közvagyon a nemzeté.
- Az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.
A módosítás egyik legnagyobb politikai visszhangot kiváltó eleme a miniszterelnöki tisztség időbeli korlátozása. Az elfogadott szöveg szerint nem választható miniszterelnöknek az, aki összesen – akár megszakításokkal együtt – legalább nyolc évig betöltötte ezt a megbízatást.
A számításnál az 1990. május 2. után betöltött miniszterelnöki időszakokat kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor a módosítás hatálybalépése után nem lehet ismét Magyarország miniszterelnöke.
A Tisza Párt szerint a változtatás a hatalom korlátozásáról és a demokratikus fékek erősítéséről szól. A Fidesz és a KDNP viszont személyre szabott jogalkotásról, illetve „lex Orbánról” beszél, és azt állítja, hogy a szabályozás célja Orbán Viktor politikai visszatérésének megakadályozása.
A vita egyik központi kérdése az lett, hogy a módosítás visszamenőleges hatályú jogalkotásnak tekinthető-e. A Tisza álláspontja szerint nem, mert a szabály a jövőre nézve határoz meg feltételt a miniszterelnöki tisztség betöltéséhez.
A változtatás ugyanakkor Magyar Pétert is érinti: a mostani szabályozás alapján ő is legfeljebb nyolc évig lehetne miniszterelnök.
Az Alaptörvény-módosítás másik fontos eleme a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák felszámolásának előkészítése. A módosítás célja, hogy az állam visszaszerezze azokat a vagyonelemeket, amelyeket korábban ezekhez az alapítványokhoz juttattak.
A végleges szöveg szerint a kekvák alapítói jogait az állam gyakorolja, megszüntetésük után pedig az államtól kapott vagyon visszaszáll az államra.
A módosítás indokolása szerint a korábbi rendszer megszüntette a demokratikus kontrollt a közvagyon felhasználása felett, amikor az alapítói jogokat a kuratóriumokra ruházták át. A most elfogadott változtatás ezt a folyamatot fordítaná vissza.
A később benyújtott uniós törvénycsomag szerint a kekvákat 2026. augusztus 31-i hatállyal szüntetnék meg, míg a felsőoktatási feladatokat is ellátó szervezetek 2027. augusztus 1-jéig kapnának haladékot.
A harmadik nagy változtatás a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolásának megágyazása. Az eredeti javaslat teljes egészében törölte volna azt az alaptörvényi bekezdést, amely szerint:
„Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
A Fidesz és a KDNP ezt úgy értelmezte, hogy a Tisza Párt ki akarja venni az Alaptörvényből a keresztény kultúrára vonatkozó védelmet. A KDNP petíciót is indított az ügyben.
Magyar Péter ezután módosító indítványt nyújtott be, amely meghagyta a keresztény kultúra védelméről szóló mondatot, és csak azt a részt törölte, amely a Szuverenitásvédelmi Hivatal alaptörvényi alapját adta.
A végül elfogadott változat ezt a megoldást tartalmazza.
A hivatal megszüntetését Magyar Péter már a választási kampányban is megígérte. A parlamenti vitában Melléthei-Barna Márton úgy fogalmazott:
„Ez a hivatal semmilyen hasznos funkciót nem látott el. Egyetlen célja volt: a félelemkeltés.”
A most elfogadott módosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba. A szöveg még Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírására vár. Az államfő eljárási hibára hivatkozva az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ám tartalmi kontrollra nincs lehetőség, mivel az Alaptörvény érdemi vizsgálatát korábban kizárták.
A Tisza Párt korábban jelezte, hogy a mostani módosításokat egy későbbi, szélesebb társadalmi részvétellel zajló alkotmányozási folyamat követheti, amelynek végén új alkotmányt fogadhatnak el, várhatóan népszavazással megerősítve.
