KezdőlapHírekMinden, amit a 2024-es tavaszi napéjegyenlőségről tudnod kell

Minden, amit a 2024-es tavaszi napéjegyenlőségről tudnod kell

-

Még több érdekes történetért iratkozz fel a Twice.hu hírlevelére!

A napéjegyenlőség egy csillagászati esemény, amelyben a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján. Ez évente kétszer (március 21. és szeptember 23. környékén) fordul elő. Az északi féltekén a márciusi napéjegyenlőséggel kezdődik a csillagászati tavasz, a délin pedig az ősz. Az idei tavaszi napéjegyenlőség március 20-ára esik, magyar idő szerint pontosan hajnali 4 óra 7 percre.

A napéjegyenlőségnek számos erőteljes hatása van, amit a Föld bármelyik pontján egyaránt érzékelhetünk a természetben.

Valóban egyenlő a nappal és az éjszaka hossza napéjegyenlőségkor?

Az elnevezés ellenére ilyenkor mégsem teljesen egyenlő a nappal és az éjszaka hosszúsága, de őseink számára, akiknek még nem álltak a rendelkezésére olyan pontos időmérési eszközök, mint napjainkban, az apró eltérések nem tűnhettek fel.

Napéjegyenlőségkor van a legrövidebb napkelte és napnyugta

Itt arról az időtartamról beszélünk, amely alatt a Nap teljes felülete a horizont alá süllyed, illetve kiemelkedik onnan.

A Nap pontosan keleten kel és nyugaton nyugszik

Ez valóban így van, függetlenül attól, a Föld melyik pontjáról nézzük, kivéve az Északi és a Déli-sarkot. A napéjegyenlőségek idején a Föld egyenlítőjéről nézve a Nap délben pontosan a fejünk fölött lenne.

Bárhol is vagyunk a Földön – kivéve a Föld északi és déli pólusát -, a horizonton mindig van egy pont, ami pontban keletet, illetve nyugatot jelöl – ez a pont jelzi a horizont és az égi egyenlítő, a Föld valódi egyenlítője fölötti képzeletbeli vonal metszéspontját.

A márciusi napéjegyenlőség egyéb hatásai

Az északi féltekén a márciusi napéjegyenlőség korábbi napfelkeltéket, későbbi naplementéket és a növények ébredését hozza magával. A déli féltekén ennek éppen az ellenkezője történik: későbbi napfelkelték, korábbi naplementék, hűvösebb szelek, és lehulló levelek.

A napéjegyenlőségeket és napfordulókat a Föld tengelyferdülése, és a bolygó keringési pályáján való szüntelen mozgása okozza.

A Föld-központú szemlélet

Ha Föld-központú szemszögből gondolkodunk, akkor az égi egyenlítőre úgy tekinthetünk, mint egy nagy körre, amely a Föld égboltját északi és déli féltekére osztja. Az égi egyenlítő egy képzeletbeli vonal, amely közvetlenül a Föld egyenlítője fölött szeli át az eget. A napéjegyenlőségkor a Nap átlépi az égi egyenlítőt, és belép az égbolt északi féltekéjére.

Az űr perspektívájából

Ha más perspektívából nézzük a dolgokat, a Földet a Nap körül keringő pályán kell elképzelnünk. A Föld tengelyének ferdesége a keringési síkra bocsátott merőlegeshez képest 23,4°. Ennek a tengelyferdeségnek a következményei az évszakok. Így a Föld északi és déli féltekéje felváltva kapja a Nap fényét és melegét a legközvetlenebbül.

Évente kétszer – tavasszal és ősszel – van napéjegyenlőség, amikor a Föld tengelyének dőlése és a Föld Nap körüli keringése együttesen úgy alakul, hogy a tengely egyik irányban sem dől meg.

Mivel a Föld soha nem áll meg a Nap körüli mozgásában, a napfelkelte és a napnyugta helyzete, valamint a nappalok és éjszakák hossza gyorsan változik. Napéjegyenlőségkor a Föld terminátora – egy megvilágított égitest világos és sötét (azaz nappali és éjszakai) részét elválasztó vonal – függőleges, és összeköti az északi és a déli pólust.

Mik a tavaszi napéjegyenlőség jelei a természetben

Ebből a szempontból a napfény a legmeghatározóbb tényező. A természet erre reagál, innen „tudja”, hogy elérkezett a tavasz. A vándormadarak elindulnak a Napot követve észak felé, a növények rügyezni, virágozni kezdenek. A hosszabb nappalok ugyanakkor melegebb időjárást is hoznak magukkal.

Eközben a déli féltekén a nappalok rövidülnek, az éjszakák pedig hosszabbak lesznek, ami a tél közeledtét jelzi.

Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába vagy iratkozz fel a hírlevelünkre!


Legfrissebb

Hirdetés

Csemegézz

Ez is érdekelhet