Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése óta Oroszország totalitárius állammá vált. Az orosz elnök évtizedeken át szigorúan ellenőrzése alatt tartotta az ország minden politikai és katonai erővonalát, gondosan elfojtva minden lehetséges fenyegetést. Most azonban – a The Telegraph elemzése szerint – a Kremlben pánikhangulat uralkodik, és Putyin valóban félhet egy puccstól.
A brit lap úgy fogalmaz: „Putyin kifogyott a lapjaiból”, miközben Donald Trump amerikai elnök „szigorítja a csavart” Moszkvával szemben.
A The Telegraph emlékeztet: az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) nemrég puccskísérlet előkészítésével vádolta meg a Londonban élő Mihail Hodorkovszkijt és az Orosz Háborúellenes Bizottság 22 tagját.
Az FSB szerint a bizottság – amely Oroszország Ukrajna elleni háborújának ellenzésére alakult – „erőszakos hatalomátvételt és az Orosz Föderáció alkotmányos rendjének megdöntését” tervezi.
A szakértők szerint ez a lépés az orosz vezetés újfajta sebezhetőségét tükrözi.
„Ez azt mutatja, hogy a Kreml paranoiás. Putyin ellenségeket keres, hogy megszilárdítsa rezsimjét” – mondta John Herbst, az Egyesült Államok volt ukrajnai nagykövete.
A Kreml idegessége nem alaptalan. 2023-ban a Wagner Csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin megpróbált Moszkva felé vonulni, nyíltan szembeszállva Putyin hatalmával. Bár a lázadás kudarcba fulladt, a történtek megrázták az orosz elitet. Néhány hónappal később Prigozsin rejtélyes repülőgép-balesetben meghalt, ami tovább erősítette a félelmeket a rendszer stabilitásával kapcsolatban.
A The Telegraph szerint Hodorkovszkij nem tervez katonai akciót a Kreml ellen. A volt oligarcha tíz évet töltött egy szibériai börtönben, majd Európába emigrált, és 2022-ben megalapította az Orosz Háborúellenes Bizottságot.
Elemzők szerint az FSB vádjai nem valós fenyegetést, hanem a hatalom elvesztésétől való félelmet tükrözik. Putyin halála vagy eltávolítása esetén Oroszországban nincs kijelölt utód, ami komoly hatalmi vákuumot idézne elő.
A Kreml ezért igyekszik hitelteleníteni és megfélemlíteni a külföldön működő ellenzéket – különösen azokat a csoportokat, amelyek nemzetközi legitimitásra tettek szert.
A The Telegraph megjegyzi: egy esetleges hatalomváltás esetén az orosz ellenzék nemzetközi támogatottsága döntő tényező lehet az ország jövője szempontjából.
Az Ukrinform korábbi jelentése szerint az amerikai pénzügyminisztérium új szankciókat jelentett be két nagy orosz olajvállalat, a Rosneft és a Lukoil ellen. Az Egyesült Államok emellett fegyverszünetre szólította fel Moszkvát, sürgetve, hogy haladéktalanul állítsa le a harcokat Ukrajnában.
A geopolitikai nyomás, a gazdasági szankciók és a belső bizalmatlanság kombinációja minden korábbinál instabilabb helyzetet teremtett a Kremlben – a The Telegraph szerint Putyin rezsimje meginoghat, ha a félelem és a paranoia tovább mélyül az orosz hatalmi elitben.
