A magyar történelem egyik legmeghatározóbb és legfájdalmasabb évfordulóján emlékezett meg Magyar Péter az 1956-os forradalom mártírjairól és Nagy Imre újratemetéséről a parlament rendkívüli ülésén. A miniszterelnök beszédében a történelmi felelősség, az áldozathozatal és az 1956-os örökség közös értelmezésének fontosságát hangsúlyozta, miközben arra figyelmeztetett: a múlt nem válhat politikai kisajátítás tárgyává.
Magyar Péter az Új Köztemető 301-es parcellájánál is tiszteletét tette, ahol Forsthoffer Ágnes házelnökkel és Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel közösen koszorúzott.
A miniszterelnök beszédében párhuzamot vont az 1956-os forradalom és az 1989-es rendszerváltás között. Emlékeztetett arra, hogy mindkét történelmi pillanatban fiatal magyarok álltak ki a változás mellett, és hittek abban, hogy egy szabadabb országot hagyhatnak a következő generációkra.
„Nem szeretnénk kisajátítani sem 1956, sem 1989 történetét” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem kívánják eldönteni azt sem, kik voltak az igazi forradalmárok vagy rendszerváltók. Véleménye szerint ezek az események az egész nemzet közös történetéhez tartoznak.
Nagy Imrét a magyar történelem meghatározó személyiségeként méltatatta. Felidézte, hogy a volt miniszterelnök a forradalom idején kezdetben bizonytalan szereplőként jelent meg, később azonban olyan döntést hozott, amely örökre beírta nevét a történelembe.
„A párt helyett a hazát választotta” – mondta róla Magyar Péter, többször hangsúlyozva, hogy a halálos ítélet kihirdetése után sem kért kegyelmet.
A miniszterelnök szerint a kivégzés célja nem csupán az volt, hogy végezzenek a forradalom vezetőivel, hanem hogy eltöröljék őket a nemzeti emlékezetből is.
„Megölni őket kevés volt, ki akarták őket törölni a történelemből. Hogy ez nem sikerült, azért egy nemzet lehet hálás özvegyeiknek” – fogalmazott.
Az 1989-es újratemetés kapcsán Magyar Péter úgy vélte, az esemény egy egész ország számára jelentett történelmi fordulópontot.
„1989. június 16-a egy nemzet katarzisa volt, de nem csak Orbán Viktor beszéde miatt, amelyet azóta aprópénzre váltott.”
A parlamenti felszólalás során a jelen kihívásaira is kitért. Szerinte az emléknapoknak nem csupán a múlt felidézéséről kell szólniuk, hanem arról is, hogy a társadalom levonja a történelmi tanulságokat.
„Bárcsak mindannyian fel tudnánk nőni ezeknek az embereknek az áldozathozatalához, bárcsak ellen tudnánk állni a kísértéseknek, hogy napi politikai tőkét kovácsoljunk a történetükből” – mondta.
Kiemelte, hogy az 1956-os forradalom résztvevői és mártírjai soha nem élhették meg azt az országot, amelyért küzdöttek, ezért különösen fontos, hogy a következő generációk hitelesen ismerjék meg történetüket.
Kiemelte, hogy a forradalom és szabadságharc 70. évfordulója közeleg, és abban bízik, hogy az ország képes lesz közösen megérteni és megélni annak valódi üzenetét.
„Szabad döntéséből a hazánk a szabad világ része lett, lemosta a diktatúra és a megszállás gyalázatát, egy új lapot nyitott a történelemben” – zárta beszédét a miniszterelnök.
A Mi Hazánk képviselője, Novák Előd a kommunista rendszer vezetőinek és ügynökeinek elszámoltatását sürgette, valamint szóba hozta az ügynökakták nyilvánosságának kérdését. Erre reagálva Magyar Péter kijelentette, hogy az ügynökakták feltárása továbbra is kiemelt cél.
„Valóban fel nem tárt és jóvá nem tett hiány az ügynökakták meg nem nyitása és valószínűleg soha jóvá nem tehető a spontán privatizáció” – fogalmazott.
A miniszterelnök bejelentette, hogy hamarosan benyújtják az akták nyilvánosságra hozatalához szükséges törvényjavaslatot, és biztosítani kívánják a levéltári szakemberek számára a feltételeket a dokumentumok feldolgozásához. Elmondása szerint céljuk, hogy legalább a mágnesszalagokon tárolt nevek még az idei október 23-i évforduló előtt megismerhetők legyenek.
A vitában Rétvári Bence az 1956-os forradalom hétköznapi hőseinek szerepét hangsúlyozta.
„Hétköznapi emberek vívták ki Magyarország függetlenségét és szabadságát, még ha csak pár hétig is” – mondta.
Gulyás Gergely arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom győzelme valójában csak 1989–1990-ben teljesedett be, ugyanakkor szerinte a rendszerváltás utáni időszak számos rendezetlen kérdést hagyott maga után.
„Az is igaz, hogy a legbrutálisabb bűncselekményeket elkövető kommunisták számonkérése sem történt meg úgy, ahogy kellett volna” – fogalmazott.
A Fidesz frakcióvezetője szerint emlékezni kell 1956 hőseire, köztük Nagy Imrére, aki „Saulusból lett Paulus”.
Magyar Péter erre azzal reagált, hogy, „jobb Saulusból Paulusszá válni, mint Paulusból Saulusszá”.
