Nem támogatja jelenlegi formájában Magyar Péter mentelmi jogról szóló kezdeményezését Sasi-Nagy Edit, az Országgyűlés Mentelmi Bizottságának tiszás elnöke. A politikus szerint van létjogosultsága annak, hogy a közvádas bűncselekmények esetében eltöröljék a képviselők mentelmi jogát, a jelenlegi intézményi környezetben azonban ezt kockázatosnak tartja – írja a Telex.
Magyar Péter múlt szerdán jelentette be, hogy kezdeményezi az országgyűlési képviselők mentelmi jogának teljes eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében.
A javaslat már a Tisza-frakció előtt van, de részletesen egyelőre nem tárgyalták meg – erről Sasi-Nagy Edit beszélt a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
„Felmerültek egyébként pró és kontra érvek, én magam is azt gondolom, hogy van létjogosultsága a javaslatnak, viszont a jelen intézményi keretek között nem biztos, hogy szerencsés most ennek a bevezetése” – fogalmazott.
Sasi-Nagy Edit koholt ügyektől tart
A Mentelmi Bizottság elnöke azzal indokolta fenntartásait, hogy szerinte még nem telt el elegendő idő ahhoz, hogy a demokratikus intézményrendszer visszaépüljön és megszilárduljon, valamint megfelelően működjenek a fékek és ellensúlyok.
Sasi-Nagy Edit attól tart, hogy megfelelő intézményi garanciák nélkül a mentelmi jog eltörlését akár politikai célokra, képviselők elleni koholt ügyekben is fel lehetne használni.
Egy példát is említett arra, milyen veszélyt lát a változtatásban.
„Teszem azt, hogy benyújtunk egy törvényjavaslatot a nyomozó hatóságok átszervezésével kapcsolatban, ami nem tetszik bizonyos szervezeteknek, majd kiiktatnak tíz tiszás képviselőt és máris nem tudjuk megszavazni” – mondta.
Álláspontja szerint ezért először a demokratikus intézményrendszert kell megerősíteni, és csak ezt követően, megfelelő feltételek mellett érdemes ismét napirendre venni a mentelmi jog ilyen mértékű szűkítését.
Arra a felvetésre, hogy ezek szerint a kérdés a Tisza-frakción belül is vitákat okozhat, azt válaszolta, hogy szoktak vitázni különböző kérdésekben.
Magyar Péter a saját mentelmi jogának felfüggesztését is kérte
Magyar Péter azután állt elő a mentelmi jog eltörlésének ötletével, hogy a Legfőbb Ügyészség egyszerre kezdeményezte az ő, valamint Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését.
A miniszterelnök saját maga is azt kérte, hogy az Országgyűlés függessze fel a mentelmi jogát.
Ha a közvádas bűncselekmények esetében megszűnne a képviselőket jelenleg megillető védelem, az ügyészségnek ezekben az ügyekben többé nem kellene az Országgyűléstől kérnie a mentelmi jog felfüggesztését ahhoz, hogy büntetőeljárást folytathasson egy képviselővel szemben.
A közvádas bűncselekményeknél a hatóságok hivatalból járnak el, míg a magánvádas ügyekben az eljárás megindításához a sértett kezdeményezésére van szükség.
Hétfőn három képviselő mentelmi jogát függesztették fel
A mentelmi jog kérdése azután került ismét a politikai viták középpontjába, hogy az Országgyűlés hétfőn Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztéséről is döntött.
Hankó Balázs ellen a Nemzeti Kulturális Alap támogatásai miatt folyik eljárás. Az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését. A volt kulturális és innovációs miniszter tagadja az ellene megfogalmazott állításokat, és politikailag motivált, koncepciós eljárásról beszél.
Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését a Volánbusz–ügyben kezdeményezte az ügyészség. A volt miniszter ugyancsak tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.
Magyar Péter ügyében egy 2024-es szórakozóhelyi incidens miatt folyik eljárás, amelynek során egy őt videózó férfi telefonja a Dunába került.
Hankó Balázst és Seszták Miklóst mentelmi joguk felfüggesztése után hétfőn őrizetbe vették.
