A budapesti Kossuth Lajos téren tartott ünnepi rendezvényen mondott beszédet a miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. Orbán Viktor beszédében a szabadság, az összefogás és a nemzeti szuverenitás fontosságát hangsúlyozta, miközben politikai üzeneteket is megfogalmazott az aktuális európai helyzetről.
A kormányfő szerint a szabadság eszméje nem születhet meg pusztán a tömeg erejéből, ha azt indulatok vezérlik.
„Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza” – jelentette ki a miniszterelnök a beszéd elején.
Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelem tanulságai szerint a szabadság csak közösségi erővel és összetartással erősödhet meg.
„Akármekkora is a sokaság, ha gyűlölet és düh hozta össze, abból sohasem lesz szabadság. A sokaság önmagában sosem elég, szabadság csak szeretetből szökhet szárba, és csak az összefogás erősítheti meg” – fogalmazott.
Beszédében többször utalt az 1848-as forradalom örökségére, amely szerinte ma is iránytűként szolgálhat a nemzet számára.
A miniszterelnök a beszéd egy részében az európai politikai viszonyokra is kitért. Azt mondta, szerinte ma olyan folyamatok zajlanak Európában, amelyek Magyarország szuverenitását érintik.
„Ma Brüsszel is magyar embernek öltözött. Az ő 12 pontja a szolgaság 12 pontja. Arról szól, mit kívánnak a brüsszeliek, de „mi, márciusiak sohasem törődünk bele, hogy a magyarok 12 pontjából brüsszeli 12 pontot csináljanak a budapesti labancok. Nem engedjük, hogy 30 brüsszeli ezüstért eladják, amit 16 év alatt felépítettünk” – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint a márciusi hagyomány arra kötelezi a magyarokat, hogy megőrizzék az ország önállóságát és döntési szabadságát.
Orbán Viktor beszédében több olyan intézkedést is felsorolt, amelyeket a kormány az elmúlt években a nemzeti politika fontos eredményeinek tekint.
„Nem adjuk a nemzeti és keresztény alkotmányunkat, a rezsicsökkentést, a 13. és 14. havi nyugdíjat, a világbajnok családtámogatási rendszerünket és Európa legjobb adórendszerét” – mondta.
Hozzátette: a kormány továbbra is kiáll az édesanyák támogatása és a gyermekek védelme mellett.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Magyarország megőrzi nemzeti jelképeit és értékeit, és „nem hagyjuk, hogy ukrán vagy szivárványos zászlóra cseréljék a nemzeti színeinket”.
A Kossuth téren elhangzott beszéd központi gondolata az volt, hogy a szabadság és a nemzeti összetartozás eszméje ma is ugyanúgy fontos, mint az 1848-as forradalom idején.
Orbán Viktor szerint a történelmi ünnep nemcsak a múlt felidézéséről szól, hanem arról is, hogy a magyarok ma miként gondolkodnak a jövőről, a nemzeti közösségről és az ország szuverenitásáról.
