Orbán Viktor korábbi miniszterelnök kormányának több magas rangú tisztségviselőjét is vizsgálni kellene az eltűnt, több milliárd eurónyi uniós forrás ügyében – nyilatkozta Bíró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke a Politicónak.
A hiányzó pénzek visszaszerzésére irányuló felhívás éppen akkor hangzott el, miközben Magyar Péter igyekszik meggyőzni Brüsszelt arról, hogy Magyarország készen áll a korábban jogállamisági aggályok miatt befagyasztott, több mint 10 milliárd eurónyi uniós támogatás fogadására.
Az Integritás Hatóság elnöke a napokban a De! Akcióközösségnek és a Politicónak is nyilatkozott. Bíró Ferenc szerint „a legmagasabb szintű politikusok is felelősségre vonhatók, és adott esetben büntetőeljárás alá is kerülhetnek” azért, mert szerepet játszhattak abban a feltételezett rendszeres csalássorozatban, amely Orbán 16 éves kormányzása alatt az európai adófizetőket károsíthatta meg.
Bíró ugyanakkor nem fogalmazott meg konkrét vádakat Orbán Viktorral vagy közvetlen környezetének más tagjaival szemben. Orbán és a Fidesz pedig nem reagált a Politico megkeresésére.
A 2022-ben létrehozott Integritás Hatóság (IH) az uniós források felhasználását és védelmét felügyeli. Bíró Ferenc a De Akcióközösségnek! adott interjújában egyértelműen kijelentette, hogy az Orbán-kormány folyamatosan nyomást gyakorolt rá és próbálta megakadályozni a munkáját.
„Az elmúlt három évben ez a hatóság nagyon sok politikailag érzékeny ügyet kezelt, derített föl, engedett nem elsüllyedni” – fogalmazott, hozzátéve: „Azt gondolom, hogy nem véletlenül szólnak a híradások az én magánéletemről és nem a munkánkról.”
Arra a kérdésre, hogy miért csak most szólalt meg, azt mondta, „most már szabadabban fog tudni beszélni bizonyos dolgokról”. Arról is beszélt, hogy került az Integritás Hatóság élére, hangsúlyozva, nem ismert senkit, nem ajánlotta őt be senki, de úgy gondolja, a rendszer akkor örült annak, hogy pályázott, „mert jó volt, hogy van valaki, akit fel tud mutatni az ország, kvázi, mint egy bokrétát a kalapon”. Majd hozzátette: „Ahol szerintem tévedtek, hogy azt gondolták, hogy majd én vagy megvehető vagyok, vagy megfélemlíthető vagyok, vagy nem akarok dolgozni.”
A Politico beszámolójából kiderül, hogy a felügyeleti szerv szerint három vállalat kapta a kormányzati beszerzési szerződések túlnyomó részét, miközben a szerződések értékét mesterségesen felduzzasztották. Bíró szerint az állam az elmúlt négy évben mintegy 10 milliárd eurót költött ennél a három cégnél. Az érintett vállalatokat azonban nem nevezte meg.
„A túlárazás mértéke – amely véleményünk szerint korrupciós kockázatot hordoz – körülbelül 3,5 milliárd euró lehetett” – mondta Bíró Ferenc. Hozzátette, hogy a közbeszerzési eljárásokat „manipulálták”, és alapvető termékeket a piaci ár többszöröséért számláztak ki. Szavai szerint az előző kormány idején a magyar állam „a piac legnagyobb szereplőjévé vált”.
Bíró szerint Magyarország „jelentős lemaradásban volt” az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzése és nyomon követése terén.
Azt is elmondta, hogy a feleségének felajánlottak egy állást – nem árulta el, pontosan kik –, amely kiemelkedően magas fizetéssel járt volna anélkül, hogy tényleges munkát kellett volna végeznie. Emellett őt magát is őrizetbe vették, és azzal vádolták meg, hogy szabálytalanul használta a szolgálati autóját.
Bíró szerint az új kormánynak minél előbb lépéseket kell tennie a korrupcióval és megfélemlítéssel kapcsolatos vádak kivizsgálására, beleértve azok felelősségre vonását is, akik az állítólagos visszaélések mögött álltak.
„Az új kormány egyik legfontosabb vállalása, amelyre ez az elsöprő választási győzelem is épült, a korrupció elleni fellépés és az eltűnt források visszaszerzése” – mondta a Politicónak. „Igazságot kell szolgáltatni, és az embereknek vissza kell kapniuk azt, amit elvettek tőlük.”
A múlt hónapban Magyar Péter Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A megbeszélést követően azt nyilatkozta, hogy megállapodtak akár 16,4 milliárd eurónyi, korábban visszatartott uniós forrás felszabadításáról. Ezeket a támogatásokat azért függesztették fel, mert Magyarország nem teljesítette maradéktalanul az uniós jogból fakadó kötelezettségeit.
Ehhez azonban a magyar kormánynak augusztus végéig hiteles tervet kell bemutatnia arról, hogyan kívánja végrehajtani a szükséges reformokat, illetve miként használná fel a forrásokat. Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy az ország végleg elesik a támogatásoktól.
Magyar Péter a múlt hónapban bejelentette, hogy kormánya csatlakozik az Európai Ügyészséghez (EPPO), amit Orbán korábban elutasított. Az Európai Ügyészség jogosult az uniós költségvetéssel kapcsolatos bűncselekmények, például a csalás és a korrupció kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására. A magyar kormány hivatalosan is elindította a csatlakozási folyamatot, és a tervek szerint a csatlakozás 2027-re valósulhat meg.
Ugyanakkor Magyar Péter kezdeményezte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) megalapítását, annak érdekében, hogy kivizsgálja a közvagyon esetleges jogellenes eltérítését. Az intézmény a tervek szerint 2026. július 1-jétől kezdi meg hivatalos működését.
