Oroszországban újabb korlátozások nehezíthetik meg a hadköteles korú férfiak életét, ami tovább erősíti azokat a félelmeket, hogy Moszkva egy szélesebb körű katonai mozgósítás lehetőségére készül. A The Times által megismert, sajtóba kiszivárgott dokumentum szerint a 18 és 30 év közötti férfiakat egyre szorosabban kötik a katonai nyilvántartáshoz, és bizonyos hétköznapi ügyintézésekhez is szükség lehet a sorozási státuszuk igazolására.
Az orosz jogszabályok jelenleg is előírják, hogy a katonai szolgálatra kötelezhető férfiak regisztráljanak a sorozási hivatalokban. A 2022-ben Ukrajna ellen megindított teljes körű invázió óta a Kreml folyamatosan bővítette a toborzást, miközben olyan szabályokat is szigorított, amelyek megnehezítik a behívó elkerülését vagy az ország elhagyását.
A The Sunday Times birtokába jutott levél szerint a potenciális sorkötelesek bizonyos esetekben csak katonai nyilvántartási dokumentumaik bemutatásával juthatnának jelzáloghitelhez, vásárolhatnának vagy adhatnának el ingatlant, illetve jegyeztethetnék be magukat vállalkozóként. Az intézkedések így a katonai kötelezettségeket közvetlenül összeköthetik a mindennapi gazdasági és jogi ügyintézéssel.
Újabb 120 ezer embert akarnak bevonni
A szigorítások hátterében a háborús veszteségek és az utánpótlás biztosítása állhat. A beszámoló szerint az orosz hadsereg az év eleje óta több katonát veszített, mint amennyit sikerült toboroznia. A múlt hónapban a becslések szerint több mint 46 ezer orosz katona halt meg vagy sérült meg súlyosan, miközben a 2022 óta elszenvedett összes veszteséget 1,5 millió fölé teszik.
Oroszország évente kétszer tart sorozási kampányt, ezek során általában mintegy százezer új katonát vonnak be. A katonai vezetés az idei őszi időszakban 120 ezer fő besorozását tervezi.
A Szövetségi Notáriusok Tanácsa szeptember 15-én küldött levelet a regionális közjegyzői kamaráknak. A dokumentum szerint „ideiglenes intézkedéseket lehet alkalmazni az állampolgárokra” annak érdekében, hogy „biztosítsák megjelenésüket a katonai toborzóirodában, ha behívót kapnak”.
A levél, amelyet a tanács alelnöke, Konstantin Korsik írt alá, részletesen kitér arra is, kik tartoznak a behívható korosztályba: „Tájékoztatom Önöket továbbá arról, hogy a katonai szolgálatról szóló törvény 22. cikke előírja, hogy a 18 és 30 év közötti férfi állampolgárok, akik katonai szolgálatra vannak bejegyezve, vagy nincsenek bejegyezve, de kötelesek a katonai szolgálatra való bejegyzésre, és nem tartoznak a tartalékosok közé, katonai szolgálatra való besorozás alá esnek.”
A Szövetségi Notáriusok Tanácsa formálisan nem kormányzati szerv, működését ugyanakkor az orosz igazságügyi minisztérium felügyeli.
Eddig kerülte a Kreml az újabb tömeges mozgósítást
Vlagyimir Putyin eddig tartózkodott egy újabb széles körű mozgósítás elrendelésétől, részben azért, mert az intézkedés komoly elégedetlenséget válthatna ki, különösen a nagyvárosi középosztály körében.
Az elemzők szerint a politikai helyzet ugyanakkor nagyobb mozgásteret adhat az orosz vezetésnek. A beszámoló szerint a közelmúltban megtartott szövetségi választásokon Putyin pártja az Állami Duma 450 mandátumából 349-et szerzett meg.
Szergej Guliajev, a szovjet és orosz hadsereg tartalékos alezredese, valamint egy száműzetésben élő orosz parlament tagja szerint a kiszivárgott levél egyértelműen jelzi az utánpótlás iránti igényt.
„A levélből kitűnik, hogy az államnak kétségbeesetten szüksége van új toborzottakra. Korlátozásokat vezetnek be az emberek életére, hogy megakadályozzák őket az ország elhagyásában, és kényszerítsék őket a katonai szolgálatra.”
A dokumentumot állítólag valamennyi regionális közjegyzői tanácsnak megküldték, a The Sunday Times ugyanakkor nem tudta függetlenül megerősíteni, hogy Kalinyingrádon kívül más régiókban is megkapták-e.
Kalinyingrád is a figyelem középpontjába került
Az Oroszország és a NATO közötti feszültség az elmúlt időszakban tovább nőtt, különösen a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő Kalinyingrád miatt. Moszkva nemrég azzal vádolta meg a NATO-t, hogy az orosz exklávé blokádjára készül, és válaszlépésként nukleáris fegyverek alkalmazásának lehetőségét is felvetette.
Kalinyingrádban egyelőre nem történt széles körű toborzás. Júliusban azonban orosz katonai vezetők a térségben tesztelték a sorozási eljárásokat és katonai kiképzési gyakorlatokat felügyeltek, köztük logisztikai feladatokat is – a The Wall Street Journal által megismert hírszerzési értékelések szerint.
A fiatal férfiakat érintő korlátozások egy része közben a jelek szerint már a gyakorlatban is megjelent. Két emberi jogi szervezet arról számolt be, hogy moszkvai és szamarai közjegyzők megtagadták hadköteles korú férfiak vagyonátruházási dokumentumainak hitelesítését. Ezek a meghatalmazások többek között lehetővé tették volna, hogy más személy kezelje a vagyonukat abban az esetben, ha elhagyják Oroszországot.
A háborút ellenző Conscript School és Lelkiismereti Kifogás Mozgalom a Moscow Timesnak arról számolt be, hogy egy moszkvai közjegyző arra kötelezett egy férfit, aki meghatalmazását akarta módosítani, hogy regisztráljon az elektronikus behívási nyilvántartásban, és igazolja, hogy nem kapott katonai behívót. Egy másik férfi, valamint egy hadköteles korú fiatal édesanyja Szamarából számolt be hasonló esetről.
Azeem Ibrahim, a Hadsereg Harci Főiskola Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatóprofesszora szerint különösen fontos jel lehet, ha a sorozás már nem elsősorban a társadalom kevésbé tehetős rétegeit érinti.
„Eddig a toborzás a munkásosztálybeli paraszti családokra és az etnikai kisebbségekre korlátozódott, hogy megvédjék a középosztályt a háborútól. De ha Oroszország elkezd toborozni a tehetős városi lakosság köréből, az arra utal, hogy egy végső támadásra készül.”
