A Hargita megyei prefektúra közleménye szerint a helyi vészhelyzeti bizottság december 10-én, szerdán újabb 30 nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzeti állapotot – így az jelenleg 2026. január 8-ig van érvényben.
A bizottság továbbá elrendelte minden szükséges erőforrás mozgósítását a bányaterület biztonságának fenntartásához szükséges munkálatok elvégzéséhez, a nyilvánosság kitiltásához az érintett területről, valamint a segítségnyújtáshoz az érintett területen élő személyek és háztartások számára, ha a helyzet úgy kívánja.
A Maros vízgyűjtő területének igazgatósága, a Salrom, valamint a helyi vészhelyzeti bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet a bánya területén, valamint a Korond-patak és a lejjebb fekvő vízfolyások vízparamétereit is.
A helyi vészhelyzeti bizottság május 8-án hirdette ki először a vészhelyzeti állapotot a településen, amikor heves esőzések miatt földalatti beszivárgások keletkeztek.
Ezt követően, miután május végén a Korond-patak teljesen elárasztotta a sóbányát, a vészhelyzeti állapotot minden hónapban meghosszabbították.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter július 19-én kijelentette, hogy a parajdi sóbánya már menthetetlen.
„A szakértőkkel folytatott összes megbeszélés alapján nem az a kérdés, hogy beomlik-e a mennyezet, hanem az, hogy mikor és milyen gyorsan. A helyszínen jártunk Radu Miruţă gazdasági miniszterrel, és láttuk, hogy éppen aznap, amikor odaértünk, a mennyezet egy része beomlott.
Tehát teljesen egyértelmű, hogy a bánya már nem menthető meg és nem használható” – mondta a környezetvédelmi miniszter. „A valóság az, hogy láttuk a hódokról szóló nyilatkozatokat. A felelősséget folyamatosan áthárították, amíg el nem jutott a hódokig, és a hódok már nem tudták azt mondani, hogy „nem a mi hibánk”. De röviden szólva, már rég be kellett volna avatkozniuk” – tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy a bányát 2023 februárja óta érintették súlyos áradások, ami miatt a látogatását egy időre fel is függesztették.
A 2023 februári áradásokat követően az Országos Vízügyi Hatóság készített egy kockázatkezelési tervet, amelyben a sóbányát érintő árvízkockázatot „mérsékeltnek” minősítette.
Fontos azonban megjegyezni, hogy későbbi vizsgálatok és jelentések rávilágítottak arra, hogy a bányaüzemeltető Salrom alábecsülte a vízbetörés valós veszélyét, és nem kezelte fenyegető problémaként a kockázatokat, annak ellenére, hogy a terület sebezhetősége évtizedek óta ismert volt.
Diana Buzoianu élesen bírálta az illetékes romániai hatóságok (Salrom, Conversmin, ANRM, Gazdasági Minisztérium) tétlenségét a sóbányát érintő válsághelyzetben, de azt is kiemelte, hogy most mulasztások taglalása helyett az élvez prioritást, hogy megoldást találjanak a legsürgősebb problémákra – amelyek közül az egyik a friss ivóvíz eljuttatására Dicsőszentmártonba, ahol a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt alakult ki válsághelyzet.
