Alig kezdődtek újra a kapcsolatok Budapest és Brüsszel között, máris komoly vita bontakozott ki az Európai Unió befagyasztott támogatásai körül. A Politico értesülései szerint Magyar Péter új kormánya és az Európai Bizottság között jelentős nézeteltérés alakult ki arról, mekkora összeghez juthat hozzá Magyarország az uniós helyreállítási alapból.
A tét nem kisebb, mint 10,4 milliárd euró, amelyet még az Orbán-kormány idején fagyasztottak be jogállamisági és uniós jogi aggályok miatt.
Magyar Péter múlt heti brüsszeli látogatását sokan a magyar–uniós kapcsolatok új korszakának nyitányaként értékelték. Az új miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt, hogy lezárják az előző kormány és Brüsszel közötti hosszú konfliktusos időszakot.
A jó hangulatú nyilatkozatok mögött azonban már komoly pénzügyi vita húzódik.
Két európai és egy magyar tisztviselő szerint az elmúlt napokban intenzív egyeztetések zajlottak arról, hogy Magyarország pontosan mennyi pénzhez férhet hozzá a Covid utáni helyreállítási alapból. Brüsszel egyelőre csak a vissza nem térítendő támogatások felszabadítását támogatná, míg Budapest a teljes csomagra igényt tart.
„Nagyon optimisták vagyunk az összes forrás felszabadítását illetően” – mondta Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője.
10,4 milliárd euró a tét
A teljes csomag 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitelből áll.
A magyar kormánynak augusztus 31-ig kell hivatalosan igényelnie az összeget, az Európai Bizottságnak pedig december 31-ig kellene végrehajtania a kifizetéseket.
Brüsszel ugyanakkor arra hivatkozik, hogy nincs elegendő idő a teljes összeg lehívására, mivel a támogatások és hitelek folyósítása konkrét reformok teljesítéséhez kötött.
Az ügyet tovább bonyolítja Magyarország pénzügyi helyzete. Az államadósság jelenleg a GDP mintegy 75 százaléka körül mozog, miközben a költségvetési hiány 2026-ban akár a GDP 7 százalékát is megközelítheti.
A Politico szerint Magyar Péter számára politikailag is érzékeny kérdés a teljes összeg megszerzése. Ha a kormány végül lemondana a 3,9 milliárd eurós hitelrészről, azt sokan úgy értelmezhetnék, hogy Budapest nem tudta teljesíteni egyik legfontosabb kampányígéretét: a Brüsszellel való kapcsolatok teljes rendezését.
Magyar Péter a múlt héten még bizakodóan nyilatkozott.
Az új miniszterelnök szerint az Európai Uniónak „elég rugalmasnak” kell lennie ahhoz, hogy Magyarország „minden egyes eurócenthez” hozzáférjen, amelyre jogosult.
Új terv készül Brüsszel számára
A magyar kormány célja, hogy május végéig új reformtervet nyújtson be az Európai Uniónak. Ebben szerepelnének azok az átdolgozott vállalások és célok, amelyek megfelelhetnek az uniós feltételeknek.
A Bizottság ugyanakkor nyomást gyakorol Budapestre, hogy mondjon le néhány költséges vállalásról, köztük a nyugdíjreform több eleméről, amelyeket az augusztusi határidőig valószínűleg nem lehetne végrehajtani.
Az egyik tisztviselő szerint a háttérben jelenleg is intenzív egyeztetések zajlanak arról, hogy az új reformcsomag megfelel-e majd Brüsszel elvárásainak.
A Politico szerint az Európai Bizottság már a választások előtt arra számított, hogy Magyarország végül kénytelen lesz lemondani a hitelrész lehívásáról.
Az egyik uniós tisztviselő úgy fogalmazott: Brüsszelben már Magyar Péter győzelme előtt is úgy kalkuláltak, hogy a teljes 10,4 milliárd eurós csomag lehívása időhiány miatt nehezen megvalósítható.
Magyar Péter szombaton teszi le a miniszterelnöki esküt.
