Vlagyimir Putyin egyre nagyobb nyomás alá helyezi Európát, miközben az Oroszországnak tulajdonított hibrid műveletek egyre közelebb kerülnek ahhoz a határhoz, ahol egy rosszul felmért lépés már közvetlen konfrontációt válthat ki a NATO-val. A New York Times elemzése szerint a legnagyobb veszélyt éppen az jelenti, hogy a Kreml ismét tévesen mérheti fel ellenfelei reakcióját.
Az Ukrajna elleni teljes körű invázió előtt számos elemző abból indult ki, hogy Putyin nem kezd olyan háborúba, amely stratégiailag rendkívül kockázatosnak látszott. Oroszország mégis támadott, a gyors győzelemre épülő hadjárat pedig elhúzódó, kimerítő háborúvá vált.
Az elmúlt hónapokban az Európában Moszkvának tulajdonított hibrid műveletek is egyre merészebbé váltak. A kibertámadások és dezinformációs kampányok mellett már drónokkal, érzékeny infrastruktúrával és az Ukrajnának nyújtott katonai támogatáshoz kapcsolódó célpontokkal összefüggő incidensek is történtek.
Egy dróntámadás a múlt hónapban egy személyvonatot ért az ukrán–lengyel határ közelében, röviddel azután, hogy ugyanazon az útvonalon egy olyan vonat haladt el, amelyen Boris Johnson volt brit miniszterelnök és más európai tisztviselők utaztak. A német kormány pedig Oroszországot tette felelőssé a lipcsei/hallei repülőtéren történt incidensért, ahol robbanóanyaggal felszerelt drónt fedeztek fel egy ukrán teherszállító repülőgép közelében.
A hibrid műveletek célja lehet a NATO reakciójának tesztelése
A hibrid hadviselés egyik sajátossága, hogy lehetőséget teremt a nyomás fokozására anélkül, hogy azonnal átlépné a nyílt katonai konfliktus határát. Az ilyen műveletek felelőssége sokszor vitatható vagy tagadható, intenzitásuk pedig elméletileg azon a szinten tartható, amely még nem vált ki közvetlen katonai választ.
A kockázat éppen ebben rejlik. Egy kiszámított provokáció, egy technikai hiba vagy egy rosszul felmért reakció emberéleteket követelhet, és gyorsan olyan helyzetet teremthet, amelyet már egyik fél sem tud könnyen kontrollálni.
A New York Times elemzése szerint Moszkva egyik célja az lehet, hogy saját feltételei szerint zárja le az ukrajnai háborút. Ebben az európai országok által Kijevnek biztosított pénzügyi és katonai támogatás komoly akadályt jelent. A Kreml ezért fokozhatja az Európára nehezedő nyomást abban a reményben, hogy egyes kormányok idővel csökkentik Ukrajna támogatását.
Egy korlátozott NATO elleni művelet lenne a legveszélyesebb forgatókönyv
Az Institute for the Study of War által vizsgált egyik lehetséges forgatókönyv szerint Putyin a NATO-val való szembenállást olyan konfliktusnak tekintheti, amely már messze túlmutat Ukrajnán.
Ebben az esetben Moszkva arra a következtetésre juthatna, hogy még az európai újrafegyverkezési programok befejezése előtt érdemes próbára tennie a szövetséget. Ehhez nem feltétlenül lenne szükség teljes körű háborúra: egy korlátozott katonai művelet valamelyik balti NATO-tagállam ellen is alkalmas lehetne erre. A lehetséges célpontok között Észtországot is említik.
Egy ilyen számítás abból indulhatna ki, hogy egy kisebb támadás sokkot és politikai vitát vált ki a NATO-n belül, miközben egyes tagállamok haboznának az 5. cikkely alkalmazásával kapcsolatban. Moszkva célja ebben a forgatókönyvben Ukrajna elszigetelése, a NATO egységének gyengítése és az európai támogatási hajlandóság csökkentése lehetne.
A veszélyt az jelentené, hogy egy korlátozottnak tervezett művelet gyorsan nagyobb háborúvá válhat. Oroszországnak kevés tartalékereje van, és a nyugati hírszerző szolgálatok már a 2022-es invázió előtt is érzékelték az orosz előkészületeket. Egy újabb katonai művelet jeleit szintén időben felismerhetnék.
Ha pedig a NATO egyes tagjai késlekednének a közös válasszal, a közvetlenül fenyegetett országok saját védelmük érdekében önállóan is felléphetnének. Egy eredetileg korlátozott konfliktus így rövid idő alatt kiszélesedhetne.
2022-ben Putyin abból indulhatott ki, hogy Ukrajna gyorsan vereséget szenved, miközben a NATO nem lesz képes egységesen reagálni. Egy másik európai ország elleni esetleges támadás mögött már más számítás állhatna: annak megakadályozása, hogy az ukrajnai háború Moszkva számára megalázó eredménnyel záruljon.
A New York Times elemzésének szerzője szerint az európai országoknak nyíltabban kellene beszélniük az orosz fenyegetésről, erősíteniük kellene a hibrid műveletek elleni védelmet, és fel kellene gyorsítaniuk újrafegyverkezési terveiket. Az elemzés szerint Ukrajna támogatásának megerősítésével azt is jelezhetnék Moszkvának, hogy a fenyegetések és a nyomásgyakorlás nem változtatják meg az európai országok politikáját.
