Oroszország „masszív megtorló csapásokkal” fenyegette meg Kijevet – akár úgynevezett „döntéshozatali központok” ellen is –, ha Ukrajna megpróbálná megzavarni a május 9-i, Győzelem Napja alkalmából Moszkvában szervezett eseményeket. A figyelmeztetés egy különösen feszült időszakban érkezett: a katonai parádét visszafogottabbra tervezték, miközben rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be az esetleges ukrán dróntámadásoktól tartva az orosz fővárosban – írja a Kyiv Post.
Moszkva külföldi diplomáciai képviseleteket és nemzetközi szervezeteket is figyelmeztetett ezzel kapcsolatban. Az AFP beszámolója szerint Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Moszkva hivatalos jegyzéket küldött a külföldi képviseleteknek, amelyben arra kéri őket, hogy gondoskodjanak diplomáciai személyzetük és állampolgáraik „időbeni evakuálásáról” az ukrán fővárosból.
A figyelmeztetés közvetlenül az oroszországi május 9-i ünnepségek előtt hangzott el, amelyek a Szovjetunió náci Németország felett aratott második világháborús győzelméről emlékeznek meg.
A Kreml korábban egyoldalú tűzszünetet hirdetett május 8–9-re, hogy az egybeessen a megemlékezésekkel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban elutasította a javaslatot, mondván: szerinte ez inkább cinikus próbálkozás a moszkvai parádé védelmére, mint valódi lépés a béke felé.
Zelenszkij ezzel szemben május 6-tól kezdődő tűzszünetet javasolt, ugyanakkor azt állította, hogy Oroszország figyelmen kívül hagyta a kezdeményezést, és tovább folytatta a támadásokat Ukrajna több régiójában is.
„Ma gyakorlatilag egész nap, szinte óránként érkeztek hozzánk jelentések különböző régiókból érkező támadásokról” – jelentette ki Zelenszkij esti beszédében.
Az ukrán vezető hozzátette: Ukrajna „ugyanúgy fog válaszolni” az orosz jogsértésekre, és ennek megfelelően dönt majd a következő lépésekről.
Moszkva úgy döntött, hogy lecsökkenti az idei Győzelem Napja-parádé méretét, és a nehéz haditechnika – az orosz tisztviselők által „operatív helyzetnek” nevezett ok miatt – közel két évtized után először hiányzik majd a felvonulásról.
Az egyre élesebb hangnem jól mutatja azt a biztonsági dilemmát, amellyel a Kreml a parádé előtt szembesül: miközben a hatalom egy erős Oroszország képét próbálja sugározni, fennáll a veszélye annak, hogy egy sikeres ukrán dróntámadás éppen az esemény alatt rombolja le ezt az imázst.
Az orosz hatóságok szombatig időszakos mobilinternet-leállásokat is bevezettek Moszkvában. Hivatalosan ezt biztonsági okokkal indokolták, a lépés ugyanakkor a drónok navigációját, illetve az esetleges incidensek vagy elégedetlenségi megmozdulások élő közvetítését is megnehezítheti az ünnepség idején.
Oroszország Kijev „döntéshozatali központjai” elleni fenyegetései egyfajta elrettentésként értelmezhetők, amelyek célja a május 9-i parádé szimbolikus jelentőségének védelme.
Moszkva üzenetei rávilágítanak a Kreml biztonsági nehézségeire: egyrészt Oroszország megpróbálja megmutatni a katonai erejét, másrészt viszont a parádén várhatóan hiányzó nehéz haditechnika rávilágít azokra az aggodalmakra, amelyek Ukrajna támadási képességeivel kapcsolatosak.
A kijevi kormányzati célpontok elleni fenyegetésekkel és a külföldi diplomatáknak szóló felszólításokkal, hogy hagyják el az ukrán fővárost, Moszkva úgy tűnik, a nemzetközi nyomást pajzsként próbálja felhasználni egy esetleges, a nemzeti televízióban élőben közvetített megaláztatás ellen.
A fenyegetés feltételes jellege – vagyis az, hogy csupán a felvonulás megzavarása esetén kerül sor támadásra – rávilágít arra is, hogy Oroszországnak milyen nehézségekkel kell szembenéznie saját légterének megbízható védelme terén Moszkva felett. A retorika elsősorban a hazai közvéleménynek szól, hogy a határozott ellenőrzés képét sugározza, miközben Oroszország katonai tekintélye tovább romlik.
