Nyilvános válaszokat követel Orbán Viktortól Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter az aranykonvoj-ügyben. A tárcavezető szerint a volt miniszterelnöknek tisztáznia kell, személyesen ő rendelte-e el az ukrán pénzszállítmány feltartóztatását. Az ügyben már öt embert gyanúsítanak, köztük három rendőrjárőrt, miközben egy korábbi főügyész állítása szerint az akcióra a legmagasabb politikai szintről érkezett utasítás.
Ruszin-Szendi Romulusz csütörtök este közzétett Facebook-bejegyzésében közvetlenül Orbán Viktorhoz fordult, és felszólította a volt miniszterelnököt, hogy vállalja a nyilvánosság előtt a felelősséget az aranykonvoj megállításáért, amennyiben ő adott utasítást a művelet végrehajtására.
„A parancsot kiadni könnyű. A felelősséget vállalni már nehezebb” – írta a honvédelmi miniszter, aki szerint egy vezetőnek nemcsak a döntések meghozatalakor, hanem azok következményeinek számonkérésekor is helyt kell állnia.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyben már három rendőrjárőrt is meggyanúsítottak, miközben egy volt főügyész nyilvánosan azt állította, hogy az ukrán pénzszállítók elleni fellépést a legmagasabb politikai szintről rendelték el.
Ruszin-Szendi Romulusz közvetlenül Orbán Viktortól vár választ
A honvédelmi miniszter bejegyzésében egyértelmű választ követelt arra, ki döntött az aranykonvoj feltartóztatásáról, és milyen felhatalmazás alapján hajtották végre az akciót.
„Ezért most közvetlenül Orbán Viktorhoz fordulok. Orbán Viktor! Álljon ki a magyar emberek elé, és mondja el világosan, egyenesen, egy valódi vezetőhöz méltóan: Ön adta ki a parancsot az aranykonvoj megállítására, vagy nem? Ha igen, vállalja érte a felelősséget! Ha nem, mondja el, ki döntött, és milyen felhatalmazás alapján!” – fogalmazott Ruszin–Szendi Romulusz.
A miniszter szerint nem fordulhat elő, hogy kizárólag a műveletet végrehajtó rendőröknek kelljen viselniük egy olyan döntés következményeit, amelynek háttere továbbra sem tisztázott.
„És van egy pillanat, amikor már nem az számít, mekkora hatalma volt valakinek, hanem az, volt-e benne annyi tartás, hogy vállalja a saját döntéseit. Orbán Viktor, most ez a pillanat jött el …mert az emberek szervezetet választanak, de vezetőt hagynak el!” – zárta bejegyzését a miniszter.
Már öt gyanúsítottja van az aranykonvoj-ügynek
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) megerősítette, hogy jelenleg öt embert gyanúsítanak a 2026 márciusában végrehajtott művelettel összefüggésben.
A gyanúsítottak között szerepel Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) korábbi főigazgatója, valamint Szathmáry István, az Alkotmányvédelmi Hivatal egykori jogi főosztályvezetője, aki a Tisza–frakció által elutasított legfőbbügyész-jelölt, Szathmáry Zoltán testvére.
Rajtuk kívül három rendőrjárőr is érintett az eljárásban.
Hajdu Jánost még júniusban hallgatták ki gyanúsítottként, hétrendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének gyanúja miatt. A TEK egykori vezetője nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.
A nyomozás eredetileg a Fővárosi Nyomozó Főügyészségen indult, majd október 2-án a Központi Nyomozó Főügyészség saját hatáskörébe vonta az ügyet.
Több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le
Az aranykonvoj-ügy 2026. március 5-én kezdődött, amikor a Terrorelhárítási Központ kommandósai az M3-as autópályán feltartóztattak egy Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállítmányt.
Az akció során hét ukrán állampolgárságú pénzszállítót fogtak el, a járművekből pedig több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát foglaltak le. A pénzszállítókat napokig jogellenesen tartották fogva.
Az ügyészség korábbi tájékoztatása szerint a hatósági fellépést egy feljelentés előzte meg. Később kiderült, hogy a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette, az Információs Hivataltól származó adatok alapján.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje egy áprilisi sajtótájékoztatón azt állította, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésnél kizárólag a TEK kommandósai voltak jelen, a Nemzeti Adó– és Vámhivatal (NAV) pedig csak később indított eljárást pénzmosás gyanújával.
Az ügyvéd, az ukrán Oscsadbank jogásza és a pénzt küldő osztrák Raiffeisen képviselője egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a szállítmány szabályos volt, és a szükséges engedélyek birtokában indult útnak Ausztriából Ukrajnába.
Az akkori Orbán–kormány ugyanakkor pénzmosás gyanúját vetette fel, és a szállítmányt a Tisza Párt lehetséges finanszírozásával is összefüggésbe hozta. Ezeket az állításokat azonban a nyilvánosság előtt nem támasztották alá bizonyítékokkal.
Március 10-én kormányrendelet is született, amely szerint a lefoglalt vagyon jogcímét a helyszínen nem lehetett tisztázni.
Korábban már felmerült Orbán Viktor személyes szerepe az akcióban
A Telex júniusban, a művelet részleteit ismerő forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Orbán Viktor személyesen döntött az ukrán aranykonvoj feltartóztatásáról, és még a rajtaütés időpontját is kormányzati szinten határozták meg.
A lapnak nyilatkozó források szerint a műveletet szakmai szempontból semmi nem indokolta.
Szeptember végén Fürcht Pál volt főügyész is nyilvánosan arról beszélt, hogy az utasítás a legmagasabb politikai szintről érkezett.
Ruszin–Szendi Romulusz most ezekre az állításokra, valamint a három rendőrjárőr meggyanúsítására hivatkozva követel választ a volt miniszterelnöktől.
