Amikor odakint fagypont alá süllyed a hőmérséklet, sokan automatikusan feljebb tekerik a fűtést. A skandináv otthonok melegének titka viszont nem feltétlenül a magasabb termosztát-beállításban rejlik. A jó hőszigetelés, a huzatmentes ablakok és néhány egyszerű lakberendezési megoldás együtt segíthet abban, hogy a lakás lassabban hűljön ki, miközben a fűtésszámla is kedvezőbben alakulhat.
Észak-Európában a hosszú, hideg telek miatt különösen nagy figyelmet fordítanak az épületek energiahatékonyságára. Egy jól megtervezett házban nemcsak az számít, mennyi meleget állít elő a fűtési rendszer, hanem az is, mennyi hő távozik a falakon, az ablakokon, a tetőn és az apró réseken keresztül.
A szerb Blic összeállítása szerint a skandináv lakásokban a vastag függönyök, a szőnyegek, a gondosan tömített nyílászárók és a megfelelően elhelyezett bútorok is hozzájárulhatnak a kellemes hőérzethez. Ezek a módszerek nem kizárólag északi sajátosságok: más országokban is alkalmazhatók, különösen régebbi vagy kevésbé jól szigetelt lakásokban.
A függönyök nemcsak díszítenek, a hőmegtartásban is segíthetnek
A vastagabb függönyök télen hasznosabbak lehetnek, mint elsőre gondolnánk. Az ablak és a helyiség között egy további réteget képeznek, amely mérsékelheti a hideg üvegfelület közelében érzett kellemetlenséget. Hatásuk különösen a régebbi, gyengébben hőszigetelő ablakoknál lehet érezhető.
A függönyök használatának időzítése sem mindegy. Napsütéses téli napokon érdemes elhúzni őket, és felengedni a redőnyöket, hogy a napfény bejusson a lakásba. Amikor besötétedik, a függönyök behúzása segíthet mérsékelni az ablak körüli hőveszteséget.
Ezt a módszert az amerikai energiaügyi minisztérium is ajánlja a téli energiatakarékossági tanácsai között. A megoldás leginkább akkor hatásos, ha a függöny megfelelően fedi az ablakot, de nem akadályozza a fűtés működését.
Erre különösen a radiátoroknál kell figyelni. Ha egy hosszú, vastag függöny teljesen eltakarja a fűtőtestet, a meleg levegő nehezebben jut el a szobába. Ilyenkor a függöny akár ronthat is a hőkomforton, ezért jobb, ha a radiátor szabadon marad.
A szőnyegeknek szintén van szerepük a téli kényelemben. A hideg járólapon vagy más, gyorsan lehűlő padlóburkolaton kellemesebb felületet biztosítanak a lábnak. Bár egy szőnyeg nem helyettesíti a padló hőszigetelését, a helyiség hőérzetét javíthatja.
A legkisebb rések is sokat számíthatnak az ablakoknál és ajtóknál
Hiába működik megfelelően a fűtés, ha az ablakok és ajtók mellett folyamatosan hideg levegő áramlik a lakásba. A huzat nemcsak kellemetlen, hanem növeli a fűtési energiaigényt is, hiszen a rendszernek a beszivárgó hideg levegőt is fel kell melegítenie.
A probléma különösen gyakori az idősebb nyílászáróknál. Az elöregedett gumitömítések, a rosszul illeszkedő keretek és a kisebb hézagok idővel egyre több levegőt engedhetnek át.
Érdemes ellenőrizni az ablakok záródását, az ajtók alatti réseket és a tömítések állapotát. Egy elhasználódott tömítőgumi cseréje vagy az illesztések megfelelő tömítése sok esetben jóval kisebb költséggel jár, mint egy teljes ablakcsere.
Az amerikai energiaügyi minisztérium szerint a légszivárgások megszüntetése és a megfelelő szigetelés a háztartási energiapazarlás csökkentésének hatékony eszközei közé tartozik.
A huzatmentesítésnél viszont fontos különbséget tenni a nem kívánt légszivárgás és a szükséges szellőzés között. A szellőzőnyílásokat és az égéstermék-elvezetéshez szükséges légutánpótlást nem szabad lezárni, különösen nyílt égésterű gázkészülékek használata esetén.
Télen is kell szellőztetni, de nem mindegy, hogyan
A hideg hónapokban csábító lehet egész nap zárva tartani az ablakokat, hogy ne szökjön ki a meleg. A megfelelő légcsere mégis elengedhetetlen: a főzés, a zuhanyzás és a lakásban teregetett ruhák növelik a páratartalmat, a felgyülemlő nedvesség pedig elősegítheti a penészesedést.
A Blic által ismertetett módszer szerint sok lakásban célszerűbb rövidebb időre szélesre tárni az ablakokat, mint órákon át résnyire nyitva hagyni őket. Így gyorsan kicserélődhet a levegő, miközben a falak és a bútorok kevésbé hűlnek át.
A megfelelő szellőztetés időtartama függ a külső hőmérséklettől, a széltől, a helyiség méretétől és az épület adottságaitól. Ahol szabályozott gépi szellőzőrendszer működik, ott annak rendeltetésszerű használata az elsődleges.
A ritkán használt szobákra is figyelni kell. Ezeket nem feltétlenül szükséges ugyanannyira felfűteni, mint a nappalit, a túlzott lehűlés viszont páralecsapódást okozhat a hidegebb falakon és sarkokban. Ha az ablakokon rendszeresen megjelenik a víz, vagy dohos szag érezhető, a helyiség páratartalmát és szellőzését is érdemes ellenőrizni.
A bútorok elhelyezése befolyásolja, mennyire melegszik fel a szoba
Egy kanapé, nagyobb fotel vagy szekrény elhelyezésének nemcsak esztétikai jelentősége van. Ha a bútor közvetlenül a radiátor előtt áll, akadályozhatja a meleg levegő áramlását, így a helyiség egyes részei lassabban melegedhetnek fel.
Érdemes elegendő helyet hagyni a fűtőtestek körül, és kerülni, hogy vastag függönyök vagy nagy bútorok teljesen elzárják őket. A szoba átrendezése önmagában nem növeli a fűtőberendezés teljesítményét, de segíthet abban, hogy a megtermelt hő egyenletesebben oszoljon el.
A hagyományos északi otthonokban a hőtároló anyagokat is tudatosan használták. A nagy tömegű kő- és téglakályhák képesek voltak felvenni az égés során keletkező hőt, majd azt hosszabb idő alatt fokozatosan leadni.
Hasonló elven működik a hőtároló tömeg az épületekben is: a tégla, a kő és a beton képes hőenergiát tárolni. Ettől még nem válnak önmagukban jó hőszigetelő anyaggá. Ha a ház falai, teteje vagy padlója nincs megfelelően szigetelve, a tárolt hő is távozik az épületből.
Mit érdemes ellenőrizni, ha a fűtés ellenére hideg a lakás?
A legegyszerűbb változtatások gyakran a mindennapi szokásoknál kezdődnek. Nappal hasznos lehet beengedni a napfényt, este behúzni a függönyöket, átnézni a nyílászárók tömítéseit, és szabaddá tenni a radiátorok előtti területet. A hideg padlókon elhelyezett szőnyegek a komfortérzetet javíthatják.
Ha a lakás megfelelő fűtés mellett is nehezen melegszik fel, vagy bizonyos falrészek és sarkok feltűnően hidegek maradnak, komolyabb épületszerkezeti probléma is állhat a háttérben. Ilyen lehet a hiányos hőszigetelés, az elavult ablak vagy a hőhíd, amelyen keresztül a környezeténél gyorsabban távozik a hő.
Az ilyen problémákat egy vastagabb függöny vagy szőnyeg már nem tudja megszüntetni. Tartósan hideg, nedvesedő falaknál ezért az épület szigetelésének és a szellőzésének szakszerű vizsgálatára is szükség lehet.
