A parajdi sóbánya állapota tovább romlik – erre figyelmeztetett Radu Miruţă gazdasági miniszter, aki szerint a bánya mennyezete bármikor beomolhat, és a helyén akár egy tó is kialakulhat, ami súlyos környezeti következményekkel járna.
A miniszter csütörtök este az Antena 3 televíziós csatorna műsorában beszélt az egyre súlyosbodó helyzetről. Elmondása szerint tudományos cikkek is léteznek a megelőzésről, ám eddig senki nem foglalkozott a probléma kezelésével.
„Valószínűleg be fog dőlni a mennyezet, és valószínűleg tó lesz a helyén. A kihívás az, hogy ez ne történjen meg egyszerre, mert ott olyan, mint egy vízzel teli edény. Ha egy szemet bedobsz, víz folyik ki. Ha az a mennyezet beomlik, nagy mennyiségű víz fog kiszabadulni, ami sóval telített oldat. És ez környezeti hatással járna. Remélem, hogy nem történik meg. A kockázat fennáll, vagyis a sebessége annak, hogy bekövetkezik, attól függ, hogy milyen gyakran esik sok eső” – mondta.
Radu Miruţă elmondása szerint a mennyezet felülről folyamatosan erodálódik az esőzések hatására, miközben alul a telített sós víz már nem oldja tovább a falakat.
„Alul már nem erodálódik, mert ott telített oldat van. A só már nem oldódik fel. De felül még erodálódik, mert esik az eső. Tettünk oda néhány csövet, amelyeken keresztül a víz kifolyik. De ott olyan, mint egy vödör, körbe-körbe jön a víz a lejtőkről. Hogy milyen gyakran fog esni, mennyi eső lesz, azt nem tudom. Sajnos a sóbánya kilátásai a mennyezet összeomlása, ez egy valószínű kilátás. Nem tudom, mekkora méretű lesz, nem tudom megmondani, még a szakértők sem tudják” – fogalmazott a miniszter.
„Nem az a kérdés, hogy beomlik-e – hanem hogy mikor”
A gazdasági miniszter szavai megerősítették Diana Buzoianu korábbi nyilatkozatát, aki 2024. július 19-én már kijelentette: a bánya megmentésére nincs több lehetőség.
„Az összes szakértővel folytatott beszélgetés alapján nem az a kérdés, hogy beomlik-e a mennyezet, hanem az, hogy mikor és milyen gyorsan. A helyszínen jártunk a gazdasági miniszterrel, Radu Miruţăval, és láttuk, hogy pont aznap, amikor odaértünk, egy része a mennyezetnek beomlott” – mondta a gazdasági miniszter.
A képviselő szerint a felelősség egyértelmű, de hosszú ideig senki sem vállalta azt, és intézmények sora nézte végig tétlenül, ahogy a bánya sorsa megpecsételődik.
„Tehát teljesen egyértelmű, hogy a bánya már nem menthető meg, nem használható. Nagyon sok intézmény várt ott a katasztrófára. A valóság az, hogy láttuk a beavert is. Valahogy a felelősséget tovább passzolták, amíg el nem jutott a beaverekhez, akik már nem mondhatták, hogy „nem a mi hibánk”. De röviden összefoglalva: ott már nagyon régen be kellett volna avatkozni” – mondta.
