Súlyos állításokat fogalmazott meg az aranykonvojügyről Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője. A júniusban lemondott főügyész egy nyílt levélben azt állítja, hogy az akkori nyomozás adatai szerint Orbán Viktor adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására. Fürcht Pál szerint később olyan utasítást is kapott, amely korlátozta, hogy az ügyészség felső vezetői közül kiket lehet meghallgatni. Az Orbánnak tulajdonított utasítást alátámasztó nyomozati bizonyítékokat a volt főügyész a nyílt levéllel együtt nem hozta nyilvánosságra.
Fürcht Pál nyílt levelét ügyvédje, Horváth Lóránt tette közzé a volt főügyész kérésére. A levelet Baka András köztársasági elnöknek címezte, és abban az államfőnek a legfőbbügyész-jelölt parlamenti elutasítása után tett kijelentéseire is reagált.
Baka András szeptember 21-én Szathmáry Zoltánt jelölte legfőbb ügyésznek, az Országgyűlés azonban hétfőn nem választotta meg: 138 képviselő nemmel szavazott, egy pedig tartózkodott.
Fürcht Pál szerint Orbán Viktor adta ki a parancsot
A volt főügyész levelének egyik legsúlyosabb állítása Orbán Viktor szerepére vonatkozik az aranykonvojügyben.
„A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el” – írta Fürcht Pál.
Állítása szerint a titkosszolgálat március 4-én egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel és magával az akkori legfőbb ügyésszel is egyeztetett. A volt főügyész azt írta, hogy ezt követően a nyomozás elrendeléséről szóló ügyészi utasítás rendkívül gyorsan, négy-öt órán belül eljutott a nyomozó hatósághoz.
Fürcht Pál ugyanakkor a nyílt levélben nem tette közzé azokat a nyomozati bizonyítékokat, amelyek az Orbán Viktornak tulajdonított utasítást alátámasztanák.
„Az aranykonvojügy egy politika által kreált ügy”
Fürcht Pál azt is állítja, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei májusra, az addig összegyűjtött bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az aranykonvojügyet politikai célból hozták létre.
„A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ezt jelentette nekem, az akkori főügyésznek, és én jelentéstételi kötelezettségemnek eleget téve jelentettem a legfőbb ügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének, és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek. Pályafutásom egyik legnehezebb pillanata volt” – fogalmazott.
A volt főügyész szerint a jelentésének nem az lett a következménye, hogy az általa felvetett kérdéseket szabadon vizsgálhatták volna.
„A jelentésemnek az lett a következménye, hogy irányba állítottak. Az utasítás szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőit tanúként sem lehetett megszólítani” – állította.
Fürcht Pál korábban is beszélt arról, hogy szerinte felettesei meghatározták, ki ellen lehet nyomozni, kit nem lehet kihallgatni és milyen irányban folytatható egy eljárás. Állítása szerint ezek a beavatkozások szóban történtek, így nem maradt írásos nyomuk. A Legfőbb Ügyészség korábban visszautasította a politikai befolyásolásra vonatkozó állításait.
Szathmáry Zoltán testvéréről is írt
A nyílt levélben Szathmáry Zoltán testvérének szerepe is előkerül. Fürcht Pál szerint Szathmáry István jelen volt az ukrán pénzszállítók elfogásakor, amikor az érintetteket megbilincselték és csuklyát húztak a fejükre.
A volt főügyész azt állítja, hogy Szathmáry István felelősségét sem vizsgálhatták megfelelően, mert őt csak tanúként lehetett volna kihallgatni. Fürcht Pál szerint ez ellen szóban és írásban is tiltakozott, aminek – állítása szerint – közokiratba foglalt nyoma van.
Az aranykonvojügy miatt tett feljelentések elintézésére időközben a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséget jelölték ki.
Fürcht Pál szerint nem Szathmáry jelölése miatt jelentett
Fürcht Pál hangsúlyozta, hogy májusi jelentésének és júniusi lemondásának semmi köze nem lehetett Szathmáry Zoltán későbbi legfőbbügyész-jelöléséhez, hiszen akkor még más személyek töltötték be a legfőbb ügyészi és a köztársasági elnöki tisztséget.
„A jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Így jutottam el 2026. június 8-án a lemondásig és 2026. június 10. napján főügyész társaim tájékoztatásáig” – írta.
Hozzátette, nem azért távozott, hogy egy későbbi legfőbbügyész-jelölt megválasztását akadályozza, hanem azért, mert számára már nem volt vállalható a kialakult helyzet.
A fegyelmi eljárás és Szathmáry jelölése között is összefüggést feltételez
Fürcht Pál nyílt levelében kitért az ellene szeptember 9-én megindított fegyelmi eljárásra is. A volt főügyész azt írta, sokáig nem értette, miért éppen a három hónapos határidő lejárta előtt egy nappal indult meg vele szemben az eljárás.
Saját feltételezése szerint Lajtár István legfőbbügyész-helyettes addigra tudomást szerezhetett arról, hogy Baka András Szathmáry Zoltánt készül jelölni, így egy esetleges fegyelmi büntetésről már az új legfőbb ügyész dönthetett volna.
Fürcht Pál ezt maga is feltételezésként fogalmazta meg, és a levélben nem mutatott be olyan bizonyítékot, amely igazolná az összefüggést.
A Legfőbb Ügyészség Fürcht Pállal szemben indított fegyelmi eljárását korábban azzal indokolta, hogy a volt főügyész a lemondása előtt több levelet és két belső iratot is elküldött főügyész kollégáinak, akik a szervezet álláspontja szerint nem ismerhették volna meg ezeket. Fürcht Pál ezzel szemben úgy véli, éppen az ügyészség integritásának védelmében tájékoztatta kollégáit az általa tapasztaltakról.
A volt főügyész levelét azzal zárta, hogy állításai miatt korábban hazugnak nevezték, miközben szerinte sem az ügyészségen, sem máshol nem hallgatták meg az általa elmondottakról.
