Európa egyik leggazdagabb és legstabilabb országa most arról dönt, hogy a készpénzhez való jogot az alkotmányában rögzíti. Svájcban március 8-án népszavazást tartanak arról, hogy a fizikai pénz használata alkotmányos védelem alá kerüljön – egy olyan időszakban, amikor világszerte rohamosan terjednek a digitális fizetési megoldások.
A közvélemény-kutatások szerint a svájci társadalom jelentős része továbbra is ragaszkodik a készpénzhez. A svájci SRG rádió és a Tamedia/20 Minuten sajtócsoport két külön felmérése alapján a szavazók mintegy 60%-a támogatja a kezdeményezést – számolt be róla a Bloomberg és az Agerpres.
A népszavazáson a választók két javaslat közül választhatnak: az egyiket készpénz-aktivisták terjesztették elő, a másik a kormány alternatív tervezete. Mindkettő közös pontja, hogy a készpénz fennmaradását alkotmányos szinten garantálná, a különbségek a részletszabályozásban rejlenek. A jelenlegi adatok szerint a kormány javaslata valamivel nagyobb támogatást élvez.
Svájc régóta kivételnek számít Európában a készpénz iránti erős társadalmi bizalom miatt. Bár a fizikai pénzhasználat az elmúlt évtizedben visszaesett, a Svájci Nemzeti Bank 2024-es felmérése szerint csak tavaly előzték meg a bankkártyák a bankjegyeket és érméket mint a leggyakrabban használt fizetési eszközt.
A mostani kezdeményezés mögött nem csupán pénzügyi, hanem szuverenitási és adatvédelmi érvek is húzódnak: a készpénz sokak számára a függetlenség és az anonimitás szimbóluma.
A svájci szavazók ugyanazon a napon egy másik jelentős kérdésről is döntést hoznak: eltöröljék-e az úgynevezett „házassági büntetést”. Ez az adóügyi rendelkezés azokat a párokat érinti hátrányosan, ahol mindkét fél jövedelemmel rendelkezik.
Jelenleg a svájci adórendszer kedvezőbb azoknak a házaspároknak, ahol az egyik partner – gyakran a férj – lényegesen többet keres, vagy ahol csak az egyik fél dolgozik. Ezzel szemben a hasonló jövedelmű párok adóterhei a házasságkötés után növekedhetnek, mivel jövedelmüket együttesen értékelik. A szabályozás mintegy 670 000 párt érint.
Az első felmérések még széles társadalmi támogatást mutattak, ám az utóbbi hetekben a támogatottság alig több mint 50%-ra csökkent, és inkább a baloldali, valamint liberális pártok szavazói körében koncentrálódik.
A választók egy harmadik kérdésről is állást foglalnak: a közrádió finanszírozását biztosító adók csökkentéséről, illetve a klímaváltozás elleni küzdelemre fordított kiadások növeléséről. A közvélemény-kutatások alapján mindkét javaslat elutasításra számíthat.
