Szijjártó Péter hétfő délelőtt megjelent az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt, amely a kínai BYD-nél vállalt felsővezetői pozíciójának körülményeit és az esetleges nemzetbiztonsági kockázatokat vizsgálja. A volt külügyminiszter a zárt ülés előtt „súlyos félreértésekről” és „hamis információkról” beszélt, és kijelentette: a szegedi autógyárnak nyújtott állami támogatás a hasonló méretű beruházásoknál megszokott kereteken belül maradt – írja a Telex.
A Nemzetbiztonsági Bizottság hétfőn 10 órára hívta be Szijjártó Pétert, aki nem sokkal az ülés kezdete előtt érkezett meg a Parlamentbe. A volt külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy jogilag nem lett volna köteles megjelenni, mégis készséggel – sőt, mint fogalmazott, örömmel – tett eleget a meghívásnak.
Elmondása szerint 24 éven át volt országgyűlési képviselő, ezért tiszteli a Parlament intézményét. Hozzátette, azért is szívesen érkezett, mert az elmúlt évek kormányzati munkájának egyik legsikeresebb területének tartja a beruházásösztönzést.
„12 év alatt 2305 beruházásról kötöttem megállapodást, ez összesen 23 500 milliárd forintot és 187 ezer munkahelyet jelent Magyarország számára” – mondta Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter szerint „súlyos félreértések” vannak a BYD körül
A volt külügyminiszter a meghallgatás előtt három olyan területet emelt ki, amelyekkel kapcsolatban szerinte „súlyos félreértések” és „hamis információk” jelentek meg: a BYD-nek nyújtott állami támogatásokat, a szegedi infrastruktúra-fejlesztéseket és a kínai vendégmunkások kérdését.
Szijjártó Péter sikernek nevezte, hogy a BYD Magyarországot választotta európai gyárának helyszínéül.
„Szeretném elmondani a szegedi gyár építése kapcsán, hogy az egész Magyarország számára egy nagy siker. A BYD európai gyáráért óriási verseny zajlott, számos európai ország meg akarta szerezni ezt a gyárat. Kifejezetten sikernek tartom, hogy ez a gyár Magyarországra jött. Azt is szeretném leszögezni, hogy a BYD szegedi gyárának építéséhez javasolt, illetve adott kormányzati támogatások bőven az ilyen nagyságrendű beruházások esetében szokásos támogatások keretén belül maradtak” – mondta.
Állítása szerint a támogatás intenzitása több más magyarországi autóipari beruházás esetében alkalmazottnál is alacsonyabb volt.
A szegedi infrastruktúra-fejlesztésekről is beszélt
A beruházáshoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta, azok a szegedi városvezetéssel egyeztetve valósultak meg, és a helyiek érdekeit is szolgálják.
Hozzátette, hogy más nagy magyarországi gyárberuházásokhoz is kapcsolódtak hasonló fejlesztések, többek között Győrben, Debrecenben, Miskolcon és Tatabányán.
A bizottság egyik tiszás tagja, Czakó-Czirbus Pál korábban ugyanakkor azt állította, hogy a Külügyminisztérium iratai szerint Szijjártó Péter miniszterként több milliárd forintnyi állami infrastruktúrát – köztük utakat, vasutat és ivóvízhálózatot – biztosított a BYD szegedi beruházásához.
Szijjártó a kínai vendégmunkások ügyére is kitért
A volt külügyminiszter a kínai munkavállalókkal kapcsolatban azt mondta, hogy a csoportos keretengedély célja az új technológia mielőbbi Magyarországra hozatala és üzembe helyezése.
„A kínai vendégmunkások ügyében a csoportos keretengedély célja az új technológia mielőbbi behozatala és üzembe helyezése. Az engedély 2027 közepéig szól, ezt követően pedig már magyar dolgozók és mérnökök működtetik majd a technológiát” – fogalmazott.
Szijjártó Péter a nyilatkozata végén azt mondta, reméli, sikerült tisztáznia az általa említett „súlyos félreértéseket”, majd elindult a bizottsági ülésre. Az újságírók további kérdéseire nem válaszolt.
A BYD-nél vállalt állása miatt indult vizsgálat
A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, Apáti István szeptember közepén jelentette be, hogy vizsgálatot indítanak Szijjártó Péter és a BYD kapcsolatával összefüggésben.
A vizsgálat azt hivatott feltárni, milyen körülmények között jött létre a volt külügyminiszter munkaviszonya a kínai autógyártóval, illetve jelenthet-e ez nemzetbiztonsági kockázatot. Felmerült az összeférhetetlenség kérdése is, mivel Szijjártó Péter miniszterként részt vett a BYD magyarországi beruházásának elősegítésében, és a vállalattal kötött stratégiai megállapodást is aláírta, később pedig maga is a cég felsővezetője lett.
Szijjártó Péter 12 évig vezette a külügyi tárcát. A kormányváltást követően rövid időre ellenzéki országgyűlési képviselőként folytatta, majd nyár közepén lemondott parlamenti mandátumáról, és a BYD-nél vállalt felsővezetői pozíciót.
„Kezdődik Szijjártó Péter meghallgatása a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságában. Sok kérdésünk van a volt külügyminiszterhez” – írta a volt külügyminiszter érkezésekor Velkey György, aki miniszterhelyettesként a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium ügyeinek átvilágítását végzi.
Mivel a Nemzetbiztonsági Bizottság meghallgatása zárt ülésen zajlott, az ott elhangzottakról készült jegyzőkönyv sem lesz nyilvános, és nem kerül fel az Országgyűlés honlapjára.
