A téli napforduló figyelemre méltó pillanat a csillagászati naptárban. Azon túl, hogy a nappalok és éjszakák hosszát befolyásoló kulcsfontosságú jelenséget jelzi, az északi féltekén a tél hivatalos beköszöntét is jelöli.
A téli napforduló 2024-ben december 21-én lesz, amikor az éjszaka a leghosszabb lesz az évben, a nappal pedig a legrövidebb.
Ebben az időpontban a Föld tengelye eléri a maximális dőlésszöget a Naphoz képest. Ez azt jelenti, a Nap ekkor lesz a legalacsonyabban az égbolton – ezért nyúlik meg az éjszaka, és lesz a nappali világosság a legrövidebb. Az északi sarkkörhöz közeli régiókban ilyenkor figyelhető meg a „sarki éjszaka” néven ismert jelenség, amikor a Nap sohasem emelkedik a horizont fölé.
A téli napforduló kulturális és történelmi jelentősége
A téli napforduló a történelem során számos kultúrában különleges jelentőséggel bírt. Több néphagyományban ezt a csillagászati jelenséget az újjászületéssel és a fény visszatérésével hozták összefüggésbe. Az európai kultúrában például a napforduló a természet új ciklusának kezdetét jelzi, és az olyan téli ünnepek, mint a karácsony, a fény visszatérését tükrözik.
Számos népcsoport a reményt és az új év kezdetét tulajdonította a téli napfordulónak, amikor a nappalok fokozatosan hosszabbodni kezdenek.
A földművesek számára a téli napforduló azt jelezte, hogy a hideg évszak rövidebb ideig tart, és hogy a fény és a meleg fokozatosan visszatér. Éppen ezért, ez a dátum a mezőgazdasági ciklusban a tevékenységek tervezésének fontos időpontja is volt, a megújulás és a tavaszvárás ideje.
2024-ben a téli napforduló december 21-ére, szombatra esik, amikor alig 9 óra fénybe és 15 óra sötétségbe borul a Föld. Ezt követően a nappalok hossza fokozatosan növekszik a 2025 június 21-i nyári napfordulóig. Ekkor az északi féltekén ismét az év leghosszabb napjai uralkodnak.
