Már kora estére egyértelművé vált, hogy a vasárnapi parlamenti választás minden korábbit felülmúl: a részvételi adatok olyan szintre emelkedtek, amelyre a rendszerváltás óta nem volt példa.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 17 óráig a választásra jogosultak 74,23 százaléka adta le a szavazatát, ami több mint 5,5 millió voksot jelent. Ezzel már az urnazárás előtt két órával eldőlt, hogy ez lesz a modern magyar demokrácia történetének legmagasabb részvételű országgyűlési választása.
A korábbi rekordot a 2002-es választás tartotta 70,53 százalékos részvétellel, ezt azonban az idei adat már jóval a nap vége előtt meghaladta. A mostani számok nemcsak a korábbi 17 órás adatokat írják felül, hanem teljes választási napok eredményeit is túlszárnyalják.
A különbség különösen látványos a közelmúlt adataihoz képest. Négy évvel ezelőtt, 2022-ben 17 óráig 62,92 százalékos volt a részvétel, 2018-ban pedig 63,21 százalék. Az idei 74,23 százalékos arány ezekhez képest is ugrásszerű növekedést mutat.
A részvétel folyamatosan emelkedett a nap során. 15 órakor még 66,01 százalékon állt, majd két óra alatt újabb jelentős növekedés következett be. A 17 órás adat így már nemcsak rekordközeli, hanem történelmi jelentőségű lett.
A mostani számok azt is jelentik, hogy 2026. április 12-én 17 óráig többen mentek el szavazni, mint a rendszerváltás óta bármelyik parlamenti választáson egy teljes nap alatt. Az elmúlt kilenc választás átlagos részvételi aránya 62,49 százalék volt, amelyet az idei voksolás már jóval meghaladott a délutáni órákban.
A legmagasabb korábbi részvételt a 2002-es második forduló hozta 73,51 százalékkal, míg a legalacsonyabb arány az 1990-es második fordulóban volt, 45,54 százalékkal. Az egyfordulós választások közül 2014-ben mérték a legalacsonyabb részvételt, 61,73 százalékkal, míg 2018-ban és 2022-ben valamivel 70 százalék felett alakult a végső adat.
A 17 órás részvételi arány pontosan 5 587 935 leadott szavazatot jelent, és a szavazóhelyiségek zárásáig még további növekedésre volt lehetőség.
